Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Magyar aranyforintok Sant Pere de Rodes monostorából 97 Pere de Rodes kolostorában elrejtett magyar aranyakat valaki rokonai megsegítésére küldhette Budáról, de az sem zárható ki, hogy hosszabb budai tartózkodása alatt megszerzett vagyonát vitte vissza hazájába. Közismert, hogy a középkor végén jelentős lélekszámú „spanyol” kolónia élt a magyar fővárosban, köztük bankárok, kereskedők, udvaroncok, akik a királynékkal – Aragóniai Beatrixszal, Anne de Foix-val, illetve Habsburg Mária kíséretével – érkezhettek. A közösség tagjainak egy része a jelek szerint zsidó vallású vagy zsidó származású lehetett. Anna királyné udvartartásában pedig délfranciák is szép számmal szolgáltak. 14 Először tehát a budai spanyol zsidók kapcsolatrendszerét kell feltérképeznünk. Szefárdok a középkor végi Budán Katolikus Ferdinánd (1479–1516) 1492. március 31-én írta alá Granadában azt a dekrétumot, amelyben elrendelte a zsidók kiűzését országaiból. A rendelkezés a Torquemada főinkvizítor Ferdinánd királynak írott levelében foglaltak alapján született meg. 1492-ben több mint 1500 zsidó hagyta el Katalóniát, csak kevesen választották a maradást, és a keresztény hitre történő áttérést. Néhány család átkelt a Pireneusokon, és Roussillonban telepedett le, azonban rövidesen ez a terület is Katolikus Ferdinánd uralma alá került, így innen is menekülniük kellett: Collioure városában szálltak hajóra. A többség egyébként is hajón hagyta el Katalóniát, sokan Nápolyban, Rómában és Livornóban telepedtek le. Rómában például külön katalán zsinagóga létesült. Nagyon sokan viszont az Oszmán Birodalom nagyvárosait választották, elsősorban Isztambult és Thesszalonikit. 15 Aragóniai I. Ferdinánd (1458–1494) nápolyi király 1492-ben befogadta a Katolikus Ferdinánd és Izabella által Spanyolországból és Szicíliából elüldözött zsidókat. A zsidó kézművesek fellendítették a nápolyi textilipart és aranyművességet. A zsidók kiemelkedő szerepet játszottak a gazdaságban, a pénzkölcsönzésben és az orvostudományban. A nápolyi udvarban a zsi dó táncmesterek már korábban is nélkülözhetetlenek voltak, egyikük (Guglielmo Ebreo da Pesaro, alias Giovanni Ambrosio) 1465-ben a későbbi magyar királyné, Aragóniai Beatrix táncmestere volt. 16 A középkor végi Budán négy spanyol, illetve szefárd család mutatható ki. 14 A budai spanyol kolóniához: Kubinyi (2009 [1969]), 786. II. Lajos egyik kamarását Hispa nus Ágostonnak nevezték: Fógel (1917), 54. Anne de Foix udvartartásának francia tagjaihoz: Fógel (1913), 38–39.; Györkös (2012), 101–102. 15 Planas (2009), 113–115. 16 Colesanti (2009), 415–416.
