Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
76 SchmelczerPohánka Éva A misekönyv a „címlap” hiánya miatt rögtön a hat levél terjedelmű Ka lendarium résszel veszi kezdetét. A fő egység felütésének, az „Ad te levavi...” ’A’jánál, valamint a felajánlás „Santifica ...” ’S’ betűjénél a nyomdász üres helyeket hagyott az iniciálék számára, hasonlóan az esetleges lapszéli díszek kialakításához. A pannonhalmi példány jellegzetességeit Bánhegyi B. Miksa korábbi könyvtárigazgató foglalta össze: a nagyheti passiók, a nagyszombati szertartások és prefációk, valamint a mise kánonjába az üres kotta vonalaiba a Miatyánk dallama van feljegyezve három kéz által. A prefációk után vörössel Sixtus Ymus anno 529 bejegyzés került. Szent István miséjének utalásaiból azonban mindenképpen magyarországi használatra, a nagyszombati vízszentelési liturgia kottájának hiánya pedig monasztikus használatra enged következtetni. 31 Az Accessus altaris résztől kezdődően megfigyelhető a Ratdolt féle ornamentális és állati figurális kis iniciálék díszítettsége, fekete alapon bordó, kék és arany színekkel. A nagyobb kezdőrészek, sőt a kisebb egységek kezdő vörös rubrikáit kék festékkel még hangsúlyosabbá tették. A jeleneteket magában foglaló nagy iniciálék festékhasználata a pannonhalmi példánynál a legintenzívebb. Az előre megnyomtatott gregorián vonalakat üres kottafejekkel – más kéz jegye, mint a misekönyvben a többi – egészítették ki. Az Exultet-dallama már más, szálkás vonalas kottaírást mutat. A pannonhalmi példány végéhez utólag három kéziratos – két különböző írásforma – levelet fűztek, melyeken Szent Pál megtérése ünnepének sequentiája (In festo con)versionis S(anc)ti Pauli ap[osto]li Sequen[tiae]), illetve különböző kéztől származó misekönyörgésbejegyzések (votivmisék: Contra oblocutores et detractores, valamint Antiphona, Trium puerorum hymnum catemus ) olvashatók. 32 A pannonhalmi Pécsi Missale „sorsa” A Pannonhalmán fellelhető pécsi misekönyv provenienciájának követése vagy kikövetkeztetése nem könnyű feladat. Tibold Attila 1961ben megírt szakdolgozata témájául a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár történetét választotta. Ebben egy rövid fejezetben foglalkozott a könyvtár egyik 31 Bánhegyi (1994), 439. (IX–17. tétel); Bánhegyi (1996), 218–220. (D 18.) ; PFKK BK 887. VI. 68. Szigeti egy Tolnai Mátéról írott kéziratára hivatkozik feljegyzésében (Szigeti Kilián, Tolnai Máté pannonhalmi főapát liturgikus könyvei, 1959.), amely sajnos ma már nem lelhető fel a könyvtárban. 32 Bánhegyi (1996), 218–220.
