Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
70 SchmelczerPohánka Éva Paep János is Spira megrendelői közé tartozott, de érdekes módon a nyomdász a számára készített nyomtatványok végén található kolofónból 6 következetesen elhagyta a nevét. 7 A Paepféle kiadói mesterjegyet tartalmazó „címlap” csak a pécsi pergamen és az OSZKpapírpéldányban maradt fenn, továbbá utalás van rá a pannonhalmi darabban. 3. kép. A második Pécsi Misekönyv kolofónja (Forrás: Pécsi Egyházmegye Levéltár) A második Pécsi Misekönyv példányai a liturgikus kiadványokhoz hasonlóan két színnel kerültek ki a sajtó alól: feketét használtak a szöveghez és vöröset a rubrikákhoz. Mint azt említettük, a Pécsi Missalé t papírra és pergamenre is kinyomtatták, ám kizárólag a pergamenpéldányokat díszítették. Itt a fametszetes iniciálékat kézzel átfestették, lapjait a nagyobb tematikus egységeknél festett növényi ornamentikával gazdagított kerettel, valamint aranyozással ékesítették. A nagyobb egyházi ünnepek felütései figurális iniciálékkal (360–400 x 350 mm) kezdődnek. A fennmaradt példányok díszítéseinek hasonlóságából arra lehet következtetni, hogy mindegyik a budai könyvfestő műhelyben készült, ahol a miniátorok a firenzei mester, Attavante degli Attavanti (1452–1525) stílusát követték. 8 6 Az ősnyomtatványok „impresszuma”. 7 A pécsi példány megjelenése előtt 1495. október 31 én és 1498. február 26án hagyta el nyom dáját két esztergomi misekönyv: Hubay (1938), 26–27. 8 Wehli (1994), 437–438. (IX–16. tétel: A pécsi és az OSZK példány)
