Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Szent Benedektemplom a határvidéken 61 dátumot jegyzett fel: az oltár 1734 körül készült, a torony és a falazott karzat is 1774ben épült. 57 A 19. század első felében végzett utolsó egyházlátogatás során már nem jegyeztek fel újabb építészeti beavatkozást: 1829ben befogadóképességét a korábbihoz hasonlóan 800 főre becsülték, a torony és a karzat építési idejét viszont 1777re tették. 58 Valószínűleg a 19. század végéig már nem változott jelentősen a templom formája, állapota feltehetően csak romlott, ezért döntöttek az 1890es években teljes újjáépítéséről. A templom 19. század közepi alaprajza jól látható a korabeli kataszteri térképen, amelyen egy kelet–nyugati tájolású, viszonylag hosszú, négyzetes hajóval, félköríves szentéllyel, zömök nyugati toronnyal és északi sekrestyével ellátott épület figyelhető meg. 59 A templom újjáépítéséről 1894ben döntött az egyházközség, az építkezés 1895–1896ban zajlott, az új épület megáldására 1896. szeptember 13án került sor. 60 Az 1895ben a megyei újságokban, így a Muraszombat és Vidéke című lapban is megjelentetett ajánlattételi felhívás (Árlejtési hirdetmény) szerint a barokk tornyot meghagyták, a templom többi részét viszont visszabontották és – feltehetően – az eredeti alapokon újonnan építették. 61 Így az épület mai tömege többékevésbé tükrözi a 18–19. századi külsőt, annyi különbséggel, hogy a sekrestye a déli oldalra került. A fenti adatok alapján mindenekelőtt a középkori templom nagy mérete tűnik fel: a 700–800 fős befogadóképesség azonban kissé túlzó lehet, a nagy ságrendből mindössze arra következtethetünk, hogy a Szent Benedektemplom nem egy kisebb Árpádkori építmény volt (mint a domonkosfai), hanem egy tágasabb, gótikus (mint a veleméri), vagy egy, a 14–15. században megnagyobbított épület (mint az őriszentpéteri). 62 A templomépület toldására utalhat a hajó kataszteri térképen jól érzékelhető nyújtott formája, 57 SzEL I.1.d. Vis. Can. Somogy XI. 138–139. 58 SzEL I.1.d. Vis. Can. Bőle XVII. 111. 59 A térkép elérhető: https://mapire.eu/hu/ honlapon a kataszteri térképeknél; keresés: Fel sőszentbenedek. (A templom koordinátái: 16,233546,7510) 60 A templomépítésre vonatkozó iratok: SzEL I.1.a.1. 1894/394., 1894/463., 1894/1726., 1896/13741375., 1896/1994. A templom megáldásáról ld.: Muraszombat és Vidéke, 12/39 (1896. szeptember 27.), 3. https://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=3504 (A letöltés ideje: 2019. nov. 28.) 61 A püspöki levéltárban nem találhatók meg az építési tervek, azokat ugyanis jóváhagyás után visszaküldték a plébániára, ahol egyelőre nem volt módunk ellenőrizni azok meglétét. A hivatalos felhívás vonatkozó része: „A szt.-benedeki rom. kath. templom 1895. évben a torony kivételével, mely a templom külsejéhez illően a szükséghez képest vakolandó és újra meszelendő, újonnan lesz építendő.” Muraszombat és Vidéke, 10/23 (1894. június 3.), 4. Ld.: https://epa.oszk. hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=3504 (A letöltés ideje: 2019. nov. 28.) 62 A Somogy féle vizitáció becslései kissé túlzónak és következetlennek tűnnek: Domonkosfa templomát 300 főre (SzEL I.1.d. Vis. Can. Somogy VIII. 345), a velemérit 800 (Uo. VIII. 351.) az őriszentpéterit pedig 900 főre (Uo. VIII. 309.) taksálja. (Ez az egyetlen vizitáció, amely többnyire megadja a templomok befogadóképességét, a korábbiakban ez csak esetlegesen fordul elő.)
