Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
56 Benczik Gyula – Zágorhidi Czigány Balázs Monakfalua) 38 nevet viselte. A különös egybeesés a megye két távoli pontja között nem lehet véletlen, Heydric, Johan és Wolfer mellett tehát Simon birtoklását is feltételezhetjük a vidéken. A korai Héderbirtokok még kiterjedtebbek lehettek, mint ami az 1208. évi határjárásból sejthető, a Szentbenedeki (Prosznyákfalvai és Hencselfi) birtokokban megőrződött egykori Héderbirtokok pedig még a 13. század eleji állapotnál is szűkebb területre terjedhettek ki a 14. században. Hogyan képzelhető el a nemzetség birtokainak felaprózódása és végleges eltűnése a Tótságban? A lendvai adománylevél egyértelműen utal rá, hogy a nemzetség egyik tagja, Heydric már korábban eladott egy jelentős birtokrészt az adományt elnyerő Miklós ispánnak (comes Nicolaus emit ab eodem Heydrico) . Ez a birtok a Lendva patak felső folyásánál terült el, nagyságát pedig jól mutatja, hogy hét falu települt meg rajta (in qua terra habitant septem ville) . 39 Hasonló adásvételek, cserék és ajándékozások történhettek már 1208 előtt is, legalábbis erre utal a musznyai „Simon remete” adat. Ez alapján feltételezhető, hogy a musznyai nemesek és talán a Nádasd nemzetség környező birtokai is – akár a Szent Benedektemplommal együtt – egy korai Héderbirtokból szakadtak ki. Szintén már 1208 előtt megszűnt a kapcsolat Heydric comes, valamint Johan és Wolfer földjei között. A felsőlendvai határjárás – éppen a Szent Benedektemplom környékén – egy olyan természetes határt lép át, amit nehéz indokolni: a Ratkócipatak forrásvidéke Kancsóc és Pananóc falvakkal, valamint alsó folyása a zalai határig Prosznyákfalva és Pordasinc falvakkal (ezek a későbbi Prosznyákbirtokok) nem tartozik az uradalomhoz, a patak középső folyásánál azonban két falu erejéig (Ratkóc és Berekháza) az urada lom átszeli a patakvölgyet, bizonyára azért, hogy elérje a szomszédos Ve leméripatakot, amelynek völgye már teljes egészében (szintén a zalai határig) területének részét képezi. Azonban a Veleméripatakon túl, a Kerca völgyének déli oldalán is – a későbbi Dobrafölde és Métnek területén – feltűnnek Johan és Wolfer kisebb birtokrészei: Wolfer faluja (ville Wolfer) és Johan földje (terre Johan) , ami arra utalhat, hogy az egykori Héder birtok egészen az Őrség határáig terjeszkedett. 40 Az 1208 előtti adásvételhez hasonló – ha nem is egészen tiszta – ügylet történhetett valamikor a 13. század közepén az alsólendvai Hahót comes és Heydric nemzetsége (generacio Heyderici) 41 között a később a Gyüre 38 HTS I., 76–77. 39 UB I., 56. (A Heydric névalakra ld. a 26. jegyzetet.) 40 Kiss–Zágorhidi Czigány (2006), 177–178. A határjárás azonosításánál tévedésből kima radt a 4–5. pont között Wolfer faluja (villa Wolfer) . 41 ÁUO VIII., 130–131. A szövegközlésben a generacio szó helye kipontozva található, bár az eredetiben jól olvasható. Ld.: MNL OL DL 40062.
