Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
50 Benczik Gyula – Zágorhidi Czigány Balázs azt az 1344. évre datált oklevelet, amely azóta egy 17. századi átírásnak köszönhetően teljes szövegében ismertté vált. 16 A Szentbenedeki családra vonatkozó adatok sorát ugyan bővíthetnénk jónéhány további említéssel, ezeknek azonban témánk szempontjából nincs különösebb jelentősége. An nál fontosabb azonban a család genealógiája és birtoktörténete, amelyet a közelmúltban dolgoztunk fel. 17 A Szent Benedektemplomra vonatkozó mindhárom oklevél határjárást tartalmaz, amelyekben a templom – egy esetben a hozzá vezető út – határpontként szerepel. Már ez a tény is arra hívja fel a figyelmet, hogy az épület a történeti táj ismert eleme, fontos tájékozódási pontja volt. Ez min denekelőtt topográfiai helyzetéből következik: a viszonylag nagy (ezt későbbi leírásokból tudjuk), toronnyal ellátott épület dombtetőn, távolról is jól látható helyen állt; és természetesen ezt a funkciót erősítette az a tény is, hogy a környék számos aprófalvának itt volt a plébániája. A templomra vonatkozó első adat Lendva birtok (terram nomine Lyndwa) már említett 1208. évi adományleveléből és a benne foglalt határjárásból szár mazik. Helye a határjárás jól azonosítható vonalából pontosan meg határozható: azon a ponton állt, ahol a nagy kiterjedésű Lendva birtok tömbjébe beékelődő kisebb magánbirtokok (Tompa , Jacobus Balbus és Belenug földje), a Ratkócipatak völgyében elterülő másik magánbirtok (Heydric comes földje) és magának Lendva birtoknak a hármas határa található. 18 A későbbi uradalommal szomszédos köznemesi birokok egészen a legújabb korig meg tartották önállóságukat, így Tompa, Balbus Jakab és Belenug földje a Nádasd nemzetség birtokaival (Dolina, Bokrács, Kükecs, Andreic, Ivanóc stb.) és a musznyai nemesek falujával (Musznya), míg a Ratkócipatak fejénél elterülő birtok a szentbenedeki Prosznyák család falvaival (Kancsóc, Pananóc) azonosítható. 19 A kérdés csupán az, hogy maga a templom Nádasdi vagy Prosznyákbirtokon állte. A következő adat 1340ből származik, amikor Ivanóc (Alsószentbenedek, ma: Ivanovci, Szlovénia) területét határolják el Mihályföldétől, amely minden bizonnyal a későbbi Andreic (Andorhegy, ma: Andreici, Szlovénia) falunak, 16 Az oklevél átírása több, a Nádasd nemzetség birtokaira vonatkozó Árpád és Anjoukori oklevélszöveggel együtt a v asvári káptalan 1698. évi jegyzőkönyvében maradt fenn. Tekin tettel a források jelentőségére, teljes szövegű közlésükre másutt kerítünk sort. (MNL VaML XII.1.a. 1698. 89. sz.) 17 Zágorhidi Czigány ( 2015 ), 21–30. 18 Kiss–Zágorhidi Czigány (2006), 180 ( 30–34. sz. ). 19 A Nádasdi birtokokra vonatkozóan ld. az előző jegyzetet, azzal a kiegészítéssel, hogy ott még nem különítettük el a Nádasdibirtoktól a más rokonsághoz tartozó musznyai nemesek birtokát; a Prosznyák birtokokat Prosznyákfalva történetének során sikerült azonosítani, ld.: Zágorhidi Czigány (2015), 24–25.
