Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
48 Benczik Gyula – Zágorhidi Czigány Balázs tartott egyházas hely, Domonkosfa (ma: Domanjsevci, Szlovénia), akkor érzékelhetjük a fentebb vázolt probléma súlyát. Mindhárom templom – ép pen korainak tartott eredete miatt – nagy figyelmet kapott a magyar és a szlovén kutatásban egyaránt, de talán pont ezért számos félreértés is keletkezett körülöttük. Az alábbiakban – vélt vagy valós bencés kapcsolatai okán – a Szent Benedektemplom történetét szeretnénk tisztázni. Kétségtelen, hogy Vas vármegyében a Szent Benedekpatrocínium egyedinek mondható, és a NyugatDunántúlon sem számít gyakorinak.5 Így érthető, hogy a templomot már régebben is kapcsolatba hozták a bencés renddel. Innen ered az a feltételezés, hogy a különböző kolostorjegyzékekben az 1629. évi nagyszombati zsinat aktáit 6 követően szereplő Győr egyházme gyei borhi (de Borchi) apátságot a 18. század végétől a Vas megyei Szentbenedekkel azonosították, 7 és mint címzetes apáti címet előbbi királyi, majd püspöki hatáskörben mind a mai napig adományozzák. 8 Az azonosítás megalapozottságáról azonban sokat mond, hogy Sörös Pongrác az eltűnt bencés apátságokról szóló monográfiájában meg sem említi a borhi apátságot, csak általánosságban szól a megalapozatlanul azonosított címzetes apátságokról: „a hagyomány és megszokottság ne legyen rá elég ok, hogy bencés apátságnak vegyünk oly monostort, melyről semmi sem igazolja, hogy Szent Benedek fiai zsolozsmáztak benne.” 9 Az óvatosságra intő szavak ellenére a borhi vagy szentbenedeki apátság nagy karriert futott be a szlovén, mindenekelőtt a muravidéki történetírásban. 20. század eleji előzmények után Ivan Zelko (1912–1986) dolgozta ki azt az elméletet, amely szerint a zágrábi püspökség megalapítása idején (1094 k.) a teljes Muravidék – annak zalai és vasi része egyaránt – az új püspökség joghatósága alá került, ekkor az anyanyelvű pasztorizáció elősegítésére szláv bencés szerzetesek érkeztek Zalavárról és alapították meg a borhi vagy szentbenedeki apátságot. A Muravidék vasi része csak 1176 után (egy, a győri és a zágrábi püspök között lezajlott per eredményeként) került át a győri püspökséghez, de az apátság csak ezután szűnhetett meg, mivel maga a cím megőrződött a győri egyházmegyében – vélte Zelko. 10 Így lett a fel tételezésből bizonyíték. 5 Mező (2006), 53–56. Tévesen két helyen is említi a Vas megyei Szentbenedeket: 53.: Felsőlendva; 55. ( 8. sz. ): Szentbenedek, Felsőlendva; mindkét esetben közelebbi azonosítás nélkül. 6 Acta synodi Strigoniensis (1629), 102. (Ekkor még a borsmonostori apátsággal azonosították.) 7 Fuxhoffer (1803), 220–221.; Rupp I., 545–546. 8 Szombathelyi névtár (2007), 18. (Az újabb egyházmegyei névtárak nem tüntetik fel a tiszte letbeli címeket.) 9 PRT XII. B, 9. 10 Zelko (1996), 97–98.
