Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
I.Tanulmány
26 Lakatos Adél hallhatott a Szent Mór-tisztelettel kapcsolatban lefolytatott római kánonjogi vizsgálat lépéseiről. Haynald kinevezése után az érseki rezidencián több átalakításra-felújításra is sor került. A munkálatokkal összefüggésben döntést kellett hoznia Maulbertsch legjelentősebb kalocsai művének, a díszterem mennyezeti képének sorsát illetően, amelyen a fentebb már részletesen ismertetett Asztrikáb rázolás is látható volt. A freskó ugyanis ekkorra a födém sorozatos beázásainak következtében már nagyon rossz állapotba került. A régiségek és műemlékek megmentését szívügyének tekintő Haynaldnak, úgy tűnik, nehéz volt meghozni a döntést. Ezt mutatja, hogy több szakértővel is megnézette a freskót, mielőtt sorsáról ítéletet mondott volna. Spech Lajos uradalmi igazgató, Kóber József uradalmi mérnök és Koczka Nándor építész egyaránt kifejtették véleményüket a Maulbertsch-alkotás megmentésének ügyében. Kóber József jelentésében egyértelműen a sorozatos beázásoknak tulajdonította az érseki lak födémszerkezetének több helyen felfedezhető súlyos károsodását. 54 A díszteremben az elkorhadt födémgerendákat ki kellett cserélni, így a szakértők Maulbertsch rossz állapotban lévő freskóját menthetetlennek ítélték. 55 Haynald, megfontolva a szakértők véleményét, végül a díszterem mennyezeti képének eltávolítása mellett döntött. A födémszerkezet javítása után készült a most is látható, Koczka Nándor tervezte, fakazettás mennyezet. 56 Haynald Lajos élénken érdeklődött új egyházmegyéje korai története iránt. Amikor az MTA Archeológiai Bizottsága a hazai épített örökség szám bavételére szólított fel, az érsek az országban elsőként tett eleget a felhívásnak és mutatott példát azzal, hogy 1869-ben megbízta Henszlmann Imrét (1813–1888) a középkori kalocsai székesegyházak maradványainak felkutatásával. Haynald a munkálatok összes költségét magára vállalta. Rómer Flóris (1815–1889) így méltatta érdemeit 1871-ben, az Archeológiai Közlemények hasábjain: „Midőn 1864-ben augusztus havában a kalocsai főegyházat vizsgáltam, és annak akkor a földszinén látható alapjait a déli oldalon figyelemmel követtem, nem mertem volna hinni, hogy oly hamar jöjjön ezen dicső főpapi székre oly érsek, ki tudományunk érdekében oly nagy áldozatokat fog tenni, és mit a föld annyi századig takart, feltáratni...” 57 Henszlmann kalocsai 54 KFL.I.1.a. Residentia. Kóber József uradalmi mérnök jelentése. 1868. december 2. 55 KFL.I.1.a. Residentia. Spech Lajos uradalmi igazgató jelentése Haynald Lajos érseknek. 1868. december 2. 56 KFL.I.1.a. Residentia. Lippert József levele Haynald Lajos érsekhez. 1870. április 5. Lippert József tervei alapján egy kihúzható asztal, négy tálalószekrény és harminc szék készült. Kivitelezésüket Johann Hutterer szobrász és Ignaz Kasper asztalosmester végezte. Számláikat az aktához csatolták. 57 Rómer (1871), 66.
