Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
IV.Szemle
224 Szemle milyen kiváltságokat kapott. Pásztó esetében igazolta, hogy urainak és polgárainak ugyanúgy fontos és előnyös volt a kiváltságlevél, a budai jog elnyerése. Valter Ilona a 15. századi gazdasági fellendülés sarokpontjainak is külön fejezetet [168–198.] szentel. A piacok, kereskedelem és kézművesség tár gyalása mellett kiemelkedő a borkereskedelem, ami Pásztó gazdasági felvirágzásának egyik alapja volt – a fő kereskedelmi út közelsége mellett. Ehhez kapcsolódnak a rendkívül nagy számban fennmaradt gótikus és barokk pincék (72 pincéből 54 gótikus!), amelyek katasztere és térképes ábrázolása impozáns. Rájuk vonatkozó írott források azonban főleg a 16. századból maradtak fenn. A fürdőházak és a fürdőkultúra elemzése után a malmok kiemelt szerepét ismerhetjük meg. A Monostor vagy Szalaimalom eredetét Valter Ilona régészeti feltárással a 17. századig visszamenőleg tudta igazolni, s most, 2019ben ugyanitt a Dornyay Béla Múzeum munkatársai is újabb kutatást végeztek. Ennek során 18–19. századi, továbbá 16–17. századi, valamint őskor i régészeti jelenségeket találtak. „Ezen felül másodlagos helyzetben szórvány Árpád-kori kerámiákat sikerült a késő középkori/kora újkori objektumokban feltárnunk.” 13 A mezőváros kulturális életéről szóló fejezet [199–225.] felvezető az iskolaügy és tananyag, végül majd az oskolamester házának tárgyalásához, amely a késő középkori Pásztó mindennapjainak része volt. A szerző itt tárgyalja a kolostor szerepét, a késő gótikus plébániatemplomot, közben szól a különleges pásztói cibóriumról; s a Szentlélek ispotályról (és általában az egy teremből és kápolnából álló ispotályokról) itt olvashatunk. A település északkeleti részén lévő, ma temetőkápolnaként funkcionáló épület 14–15. századi formájú, régészeti kutatás nélkül egyelőre nem sikerült felfedezni korábbi elemeit. A környezetéből viszont ismert 11–13. századi telepnyom, de összefüggésük kérdése további kutatást igényel. Az oskolamester háza Pásztó, sőt, Magyarország egyik legkedvesebb, leg értékesebb középkori emléke. Az iskolamester első említése 1428ból származik. Valter Ilona közli a gótikus eredetű épület feltárását, teljes régészeti és műemléki dokumentációját. Mindezek szolgáltak a ma is látható épület rekonstrukciójának alapjául. Pásztó középkori mezővárosáról tehát, ahogy a könyv terjedelméhez mérten egyébként rövid összefoglaló is mutatja, rendkívül sok mindent lehet elmondani. Fontos azt is kiemelni, hogy ez a sokszínű emlékanyag hosszú 13 https://dornyaymuzeum.hu/rovid asatasijelentesapasztoszalaimalomteruletentortenofeltaraseredmenyeirol/ (A letöltés ideje: 2019. nov. 11.)
