Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Sümegh Lothár internálása és rövid pályaképe 161 kapcsolatokról készült beszámolója szerint a Pax Romana kongresszuson „Sümegh Lothár bencéssel több napot töltöttem együtt. Bár Ádámékkal 114 erősen hadilábon áll, mégis készpénznek tekint minden emigráns propagandát, próbáltam meggyőzni tarthatatlan nézeteinek helytelenségéről, de eredményt nem értem el. Egyébként tőle kaptam a Magyar Egyházi Tudósító egyik számozott példányát.” 115 Egy 1971. február 13-án kelt szigorúan titkos dokumentumban összefoglalták a magyar papi emigráció véleményét a Pázmáneum ekkoriban kétségesnek látszó sorsáról. A magyar állambiztonságot azért foglalkoztatta ez a kérdés, mert értesüléseik szerint az emigráns magyar lelkipásztorok attól tartottak, hogy a római Pápai Magyar Intézethez hasonlóan a Pázmáneum is visszakerül a magyar püspöki kar kezébe. „1970 karácsonyán Bécsben járt az intézet volt – jelenleg Rómában élő – rektorhelyettese, Magyary Gyula prelátus, akit Sümegh Lothár, Ausztriában élő magyar szerzetes kért, hogy Békés Gellért római emigránssal együtt igyekezzenek megakadályozni a Pázmáneum átadását. Sümegh Lothár véleménye szerint esetleg az amerikaiakat kellene valamilyen formában befolyásolni, hogy elkerülhető legyen az intézet visszaadása.”116 Sü megh teljesen logikusan úgy vélte, hogy könnyen lehetne „építeni” arra, hogy a Pázmáneum a bécsi amerikai nagykövetség szomszédjában található, így az amerikaiaknak sem lenne kívánatos, hogy változás álljon be az intézmény jogállásában. Megjegyzésre érdemes, hogy ugyanezen év, tehát 1971. október 23-ától fogva Mindszenty József – egészen 1975-ben bekövetkezett haláláig – a Pázmáneumban élt. Sümegh Lothár pedig, miután visszatelepült Ausztriába, kezdetben a burgenlandi szemináriumban, majd később szintén a Pázmáneumban lakott. 117 Utóbbi otthonának nyugalma részben a fenti okok miatt felbolydult, 1972-ben egy levelében panaszosan jegyezte meg, hogy „a Pázmáneumban tarthatatlan a helyzet, egyrészt a Mindszenty ottléte miatt, másrészt – látom nyáron – a szálloda jelleg miatt.” 118 114 Ádám György (1912–1978) 1932-től tanult Bécsben, a Pázmáneumban. 1937-ben szentelték pappá, majd Budán volt a Szent Anna-plébánia káplánja és a Szent Imre Kollégium prefektusa. 1945-től a Pázmáneum spirituálisa. 1950-ben az NSZK-ba települt, ahol a Magyar Karitász és a külföldi magyarok lelkipásztora lett. Részt vett több magyar misszió és oktatási intézmény, így a Burg Kastlban működő gimnázium és internátus megalapításában. 1967-től a „világ összes magyarjának” szentszéki képviselője lett. Kezdeményezője volt a Németországi Magyar Egyesületek Központi Szövetsége és a Rómában működő Szent István Ház létrehozásának. 115 ÁBTL 3.2.7. Cs-2/7. „Hontalanok”, 65–66. 116 ÁBTL 3.2.7. Cs-2/7. „Hontalanok”, Szigorúan titkos! 57/9-653/71. Budapest, 1971. febru ár 13. 309. 117 PFL FL FH, Személyi dossziék, Sümegh Lothár, Életrajz. 118 A Békés Gellértnek címzett levélből további részletek: Somorjai (2018), 154.
