Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Sümegh Lothár internálása és rövid pályaképe 159 állammal együttműködő, illetve a békepapságban szerepet betöltő személyek menesztését: közelebbről Pajtényi László helynök – aki az Állami Egyházügyi Hivatal kérelme és előterjesztése nyomán kapott címzetes kanonoki címet 99 – és Nedesovszky János – irodaigazgató, címzetes apát, a papi békemozgalom egyik alapítója, a Győr-Moson-Sopron megyei papi békebizottság alelnöke, 100 – „valamint az állami megbízott – Laczkó nevű személy eltávolítását” . 101 Lányi János a kihallgatási jegyzőkönyv szerint ezt visszautasította, Sümegh további lépéseiről nem számolt be. A megyéspüspökkel való találkozó azonban – Holenda Barnabás házfőnök tudomása nélkül – létrejött. Sümegh Nádasi Alfonz és Galambos Iréneusz társaságában járt Papp Kálmánnál, ahol a fentieken kívül még szóba került a szerzetesi templomok visszaadásának és a szerzetesrendek visszaállításának ügye. 102 A forradalom leverésekor Sümegh Lothár elhagyta Magyarországot és Ausztriába menekült, ahol magyar fiatalok tanításának szentelte életét. 1956. november 4-én érkezett Bécsbe, 103 majd a következő évben a Kammer am Atterseeben működő gimnázium vezetője lett. Befogadta és tanította azokat, akik hazájukból elmenekülve szerették volna befejezni tanulmányaikat, esetleg túlkorosnak számítottak, de keresték a lehetőséget, hogy anyanyelvükön tehessenek érettségi vizsgát. A gimnázium 1958-as bezárását követően a z NSZK-ban, a Burg Kastlban működő magyar gimnázium internátusát irányította 1960-ig. 104 Volt tanítványai szeretettel emlékeztek rá, azonban nem hallgatták el Sümegh Lothár emberi esendőségeit sem. Szigorú tanár volt, akitől sokan tartottak, és ha kellett, nyaklevest is kiosztott az éjszaka kimaradó diákjának. 105 A kutatás jelenlegi eredményei szerint Sümegh nem töltött be vezető szerepet az emigráns magyar közösség életében, úgy tűnik, inkább igyekezett hittanárként dolgozott a Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskolában. Az első világháború alatt tábori lelkészi szolgálatot látott el. Röjtökön volt plébános, majd 1925-től 1946-ig Sopron városplébánosa volt. 1933-ban pápai prelátusi címet kapott. Tagja volt a magyar országgyűlés felsőházának. 1946. május 3-án XII. Piusz pápa győri megyéspüspökké nevezte ki, majd június 16-án Mindszenty József szentelte püspökké a soproni Szent Mihály-plébániatemplomban. A tisztséget 1966-ig töltötte be. Magyar Katolikus Lexikon: http://lexikon. katolikus.hu/P/Papp.html (A letöltés ideje: 2019. nov. 13.) 99 Mózessy (2010). 100 Nedesovszky János „az állam és egyház közötti fejlesztésében szerzett” érdemei el is meréseképpen 1981. július 22-én, a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanács székházában, ünnepélyes keretek között kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A kitüntetést Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke adta át. Nedesovszky János kitüntetése, Új Ember , 1981. augusztus 9., 1. 101 ÁBTL 3.1. 9. V-145725, 32. 102 Petes (2016), 231–232. 103 PFL FL FH, Személyi dossziék, Sümegh Lothár, Minősítési lap. 104 Rácz (2016), 36.; PFL FL FH, Személyi dossziék, Sümegh Lothár, Minősítési lap, Életrajz. 105 Rácz (2017), 155–156.
