Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
I.Tanulmány
16 Lakatos Adél A hazai történetírásban egészen az 1930-as évekig élt Szent Anasztáz és Asztrik személyének azonosítása. A bencés rendi hagyomány napjainkig fenntartotta Asztrik emlékezetét. A rendi martyrologiumok emléknapját november 12-re tették. Az Asztrik-Anasztáz identifikáció a bencés rendtörténettel foglalkozó munkákban és a hatásukra megszülető Asztrik-ábrázolásokon is megjelent. 13 Jean Mabillon (1632–1707) bencés történettudós, aki a bencés rend szentjeinek életrajzait 1668–1702 között kilenc kötetben adta közre, művében Asztrik-életrajzát a következő mondattal kezdte: „Inter illustres Ordinis nostri viros, qui Religionem Christianam in Hungariae regno nascentem fovere ac promovere sategerunt, Anastasius, qui Astricus alio nomine appellabatur, merito debet recensi.” 14 Mabillon Asztrik életével kapcsolatban a következő főbb állomásokat említette: a római Szent Elek és Bonifác monostort, 15 břevnovi apáti kinevezését, 16 a pécsváradi apátság alapítását, 17 a Szent Márton-hegyi monostor élén betöltött apáti megbízatását, 18 a kalocsai egyházmegye veze tését, 19 római követjárását, esztergomi helyettesítését – ahonnan érseki rangban térhetett vissza –, majd esztergomi érseki kinevezését20 és részvételét az 1007. évi frankfurti zsinaton. 21 Mabillon szerint Anasztáz apát járta ki a Szent Márton-hegyi kolostor számára Szent István királynál a montecassinói monostorhoz hasonló kiváltságokat. 22 13 A pannonhalmi bazilika ún. gyilokfolyosóján az 1930-as években már külön oltárt állítot tak Szent Anasztáz és Szent Asztrik tiszteletére. 14 „Rendünk kiváló férfiúi között, akik a magyar királyságban sarjadó keresztény vallást igyekez tek ápolni és előmozdítani, Anasztázt, akit másként Asztriknak neveznek, méltán kell megemlíteni.” Acta Sanctorum OSB. Saeculum sextum I. , 66. 15 Asztrik bencés szerzetesként Szent Adalbert szűkebb környezetéhez tartozott. Feltehető en a római Szent Elek és Bonifác kolostorban találkoztak először, ahol Asztrik is szerzetesként élt. Szent Adalbert a szerzetesi élet után vágyódva, nyugalmat keresve lépett be ide, miután lemondott prágai püspöki székéről. A Szent Elek és Bonifác monostor a Dél-Itáliában terjedő, aszketikus életmódot folytató keleti szerzetesség központja volt. Ld. még Udvardy (1991), 14.; Török (1999), 8.; Csóka (1942–1943), 154–156.; Engelbert (1996), 31–34. 16 Engelbert (1996) , 30. A Prága melletti břevnovi kolostor korai történetének kérdéseit ma már nem lehet megnyugtató módon tisztázni, egyrészt a gyér forrásadottságok, másrészt az erre az időszakra vonatkozó forrásokba később betoldott történeti adatok miatt. 17 A pécsváradi apátság alapítása 1015-re tehető, de csak 1037-ben szentelték fel. Asztrik itteni szerepével, apáti címével kapcsolatban sok a bizonytalanság. Thoroczkay (2009), 40. 18 Az 1001-re datált, részeiben hitelesnek tartott pannonhalmi alapítólevél (valójában kivált ságlevél) említi Anasztáz apátot mint a Szent Márton-monostor apátját. Itteni megbízatásával kapcsolatban szintén sok a hiányzó adat. Uo., 10–11., 29–30., 40. 19 Tóth Tamás így összegezte a kalocsai érsekség alapításával kapcsolatos, korábbi kutatások eredményeit: „Kalocsa alapítása minden bizonnyal Szent István király uralkodásának első év tizedében történt, és Magyarország legkorábbi egyházmegyéi közé tartozik.” Tóth (2014), 11–15. 20 Thoroczkay (2009), 40. 21 Uo., 39. 22 Acta Sanctorum OSB. Saeculum sextum I. , 66–67.
