Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
94 Gyöngyössy Márton Mátyás király reformja keretében megváltoztatta az aranyforintok előlapi éremképét is, a korábbi éremképben megszokott négyelt címerpajzs helyére Szűz Mária, Magyarország védasszonya került. A királyi címert a Madonna lábainál, az előlapi köriratban elhelyezett holló helyettesítette. A reneszánsz uralkodó madonnás aranypénzeinek jelenleg tizennyolc típusát ismerjük. A tizennyolc típus számtalan apró stiláris, ábrázolásbeli különbséget mutat, de az igazi határválasztó közöttük mégis az, hogy az 1470es években vert érmeken Máriát még fátyolban ábrázolták, ezt követően pedig koronával. 12 II. Ulászló (1490–1516) aranyforintjain megváltozott a Szűz Máriaábrá zolás: a Thurzók századfordulón vert aranyain a vésnökök a madonnát holdsarlóra helyezték (UG L7). Ezt követően a pénzeken általánossá váló holdsarlós Mária, az apokaliptikus asszony (mulier amicta sole) – amint azt Marosi Ernő megállapította – a guldinerekkel vonult be a Szent Lászlóikonográfiába is, és így lett Szent László Szűz Mária lovagja. 13 Keresztelő Szent János A magyar aranyforintok verését a budai verdében „firenzei mintára” 1325ben kezdték meg. Ezt bizonyítja, hogy az olmützi püspök alig egy évvel későbbi végrendeletében már kilencven magyar királyi aranyról rendelkezik. Az új pénzek előlapjára egy stilizált firenzei liliom, hátlapjára pedig Keresztelő Szent János (Firenze városának a védőszentje) alakja került; így akár azt is mondhatnánk, hogy az első magyar aranyforintok a firenzei aranypénzek „másolatai”. Ez állapítható meg egyébként az 1320as években vert első cseh aranypénzekről is. Az első magyar aranyforintoknak nemcsak az éremképük azonos a mintául szolgáló firenzeiekéivel, hanem – a korabeli források és az újabb anyagvizsgálati mérések alapján – finomságuk is: gyakorlatilag színaranyból készültek. 14 Az első magyar aranypénzek valójában a firenzei aranyvaluta Magyaror szágon készített utánveretei. Miközben előlapjukon stilizált firenzei liliom látható, csak a gyöngykörben olvasható körirat (+KARO – LV·REX) árulja el, hogy „Károly király” pénzéről van szó. A hátlapra a minta szerint Firenze város védőszentje, Keresztelő Szent János került, dicsfénnyel, mezítláb, hosszú köpenyben; őt nevesíti a szintén gyöngykörben olvasható, következetesen fordított „N” betűket alkalmazó hátlapi körirat is (S·IOHA 12 Kováts (1909), 9–10., 12–13.; Huszár (1940), 566–568.; Gyöngyössy (2008), 57. 13 Marosi (1995), 84.; Gyöngyössy (2008), 60. 14 Sejbal (1981), 61–62.; Tóth (2004), 235.; Gyöngyössy (2008), 10., 37.
