Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
Szentkultusz középkori pénzeinken 93 A Patrona Hungariae középkori ikonográfiája még felderítetlen, felbukka nását a kutatás Szent István Hartvikféle legendájára vezeti vissza. Mátyás idején azonban már a Szent Lászlótisztelet Szent Szűzkultusszal való összekapcsolódását láthatjuk a nagy király madonnás aranyforintjain. A korszak uralkodói ideálját a Peerkódexben fönnmaradt Szent Lászlóhimnusz (Hymnus de Sancto Ladislao) fejezi ki a legjobban, 15. századi magyar szövegével: „Mert választa az szíz Mária, / meg dicsőíte sok jó ajándékkal, / hogy te őriznéd és oltalmaznád, / neki ajánlád jó Magyarországot”. A Mátyás pénzein megjelenő Szűz Máriaábrázolás az Immaculata, azaz a Szeplőtelen Szűz. A magyarországi Szűz Máriakultusznak „...Patrona Hungariaevá való emeltetésének hátterében alighanem az obszerváns mozgalom és különösen Kapisztrán Szent János előkészítő munkáját tételezhetjük fel” (Marosi Ernő). Mátyás madonnás aranyforintjainak korabeli utánveretén, a Louis de Bourbon, Liège püspöke (1456–1482) által 1482ben veretett „florin de Bourbon à la Nôtre Dame” nevű aranypénzének hátlapján Szűz Mária látható félholdon, jobbján a kis Jézus, baljában jogar. A rövidített körirat föloldása: „virgo Dei genetrix intercede pro nobis” . 10 A Madonna éremképben való szerepeltetése a Magyarországhoz közeli Aquilejai Pátriárkátus pénzverésében korábban többször előfordult. Rajmund pátriárka (1273–1298) egyik pénzének előlapján Szűz Mária bal karján a kis Jézussal látható. Bertrand pátriárka (1334–1350) pénzei közül hármon is Mária fedezhető fel. Egyikük hátlapi felirata: virgo Maria advocata mundi, azaz Szűz Mária a világ közbenjárója. II. Lajos pátriárka (1412–1420) denárának éremképe viszont szinte teljesen olyan, mint Mátyás korai madonnás éremképű vereteié is: ülő helyzetű fátyolos Szűz Mária, jobb karján a gyermek Jézussal. A köriratban azonban még nincs szó patrónáról: a PATh(A) – AQVILE nem Aquileja patrónáját, hanem aquilejai pátriárkát jelent, azaz a kibocsátóra utal. Az aquilejai pénzek – ha nem is nagy arányban, de – rendre föltűnnek a Mátyásdenárokat tartalmazó magyarországi éremleletekben, ez pedig pénzforgalmi jelenlétükre utal. 11 63.; Gyöngyössy (2008), 29–30. Mátyás Mária tisztelete kapcsán a kiadatlan oklevélből idéz: Kubinyi (1999), 335. A budai bevonulásról részletesen beszámol Bonfini: „Midőn a templom ba belép, hálát ad a mindenható és jóságos Jézus Krisztusnak meg az isteni szülőnek, akinek oltalma alatt áll Magyarország...” (Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades. Dec. III. lib. IX., Kulcsár Péter fordítása: Bonfini [1995], 706). Mátyás Mária tiszteletéről több adat ismeretes: Balogh (1929), 276.; Balogh (1966), I, 664.; Kubinyi (1999). Mátyás 1475 ben a meghódított Sziléziában, Jägerndorf (ma Krnov Csehországban) városában veretett olyan garast (F. 825.) és félgarast (F. 826.), amelyeknek hátlapi éremképében Szűz Mária látható: Gyöngyössy (2003), 135. 10 Marosi (1995), 83–84.; Louis de Bourbon aranypénze: Huszár (1967–1968), 60. 11 Gyöngyössy (2004a).
