Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
10 Halász Tibor Az apátságok hanyatlása már a 14. században megkezdődött, amit a külföldről érkező átmeneti segítség sem tudott megállítani. Mindezt a török előrenyomulás tetőzte be, melynek következtében a rend összes hazai monostora elnéptelenedett. 5 A ciszterci apácarend létrejöttének pontos körülményei bizonytalanok, azonban feltehetően Harding Szent István támogatásával 1125 körül Jully bencés zárdájából alapították az első női konventet, Elisabeth de Vergy vezetésével a Dijon melletti Tartban. A cî teaux-i generális káptalanhoz ha sonlóan a tarti apátnő elnöklete alatt a női konventek képviselői is évente tartottak káptalanokat. 6 A rend női ágának jelenléte hazánkban a középkor évszázadaiban vissza fogottnak mondható, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Európa más tájain a női monostorok száma jelentős mértékben meghaladta a fér fikonventek számát. Ezzel szemben a Magyar Királyságban csak négy konventről állítható teljes bizonysággal, hogy az a ciszterci rendhez tartozott, illetve annak szabályait követte, ami jóval elmarad a férfimonostorok számától. Ezek közül a legjelentősebb é s a leghosszabb ideig fennálló a – korábban görög rítusú apácák által lakott – veszprémvölgyi monostor volt, amelyet a rend generális káptalanja 1240-ben IV. Béla király kérésére inkorporált a ciszterci rend kötelékébe. Az itt élő apácák a török előrenyomulás miatt már 1552 előtt elhagyták eredeti monostorukat, é s Körmenden, az üresen álló vilhelmita kolostorban kerestek menedéket, ahol az 1625 után bekövetkezett kihalásukig folytatták szerzeteséletüket. Ezután több mint három év századra elhallgatott a ciszterci nővérek zsolozsmája Magyarországon. 7 A 17–18. század folyamán a rendnek külföldi segítséggel négy középkori apátság (Zirc, Pilis, Pásztó, Szentgotthárd) birtokjogát sikerült visszaszereznie.8 Ezek közül azonban csak az alsó-ausztriai Lilienfeld, majd a szi léziai Heinrichau (ma Henryków, Lengyelország) által megszerzett zir ci apátságban sikerült megvalósítani teljes mértékben az adományozó oklevelek kitételeit. 9 A kánonjogilag szabályos konvent 1751-re érte el 5 Hervay (1991), 470–486. 6 Lékai (1991), 330–344. 7 Székely (1942), 56–77. 8 Borsmonostor helyzete annyiban különbözik a fent felsoroltakétól, hogy az apátság javait birtokló Esterházy Pál 1680-ban megegyezett Matthäus Kolweiss lilienfeldi apáttal, melynek értelmében a rend megkapta Borsmonostor falut és tartozékait, az egykori apátság többi birtokáról azonban lemondott. 9 A lilienfeldi apátság 1659-ben nyerte el a zirci apátság újjászervezésének jogát. Élére Új falusy Márton személyében magyar apátot neveztek ki. Újfalusy 1678-as tisztázatlan halálát követően a lilienfeldi apátok viselték a zirci apáti címet is, mígnem 1699-ben 31 000 rajnai forintért eladták Heinrichaunak.
