Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
82 Kisnémet Fülöp OSB E következtetést megerősíti a vizsgált Tárkány és Tényő példája , ahol a kommunista tagok a Községi Földigénylő Bizottságok ülésein kardos kodtak a rendi igénylések ellen – a források szerint itt nem is kaptak föl det a helyi plébániák. Az elutasítások okai között szerepelt még a helyi igénylésekkel való összehangolás nehézsége – lásd Láz i esetében –, továbbá az egyházellenes beállítottság, ahogyan azt szintén Tárkány és Tényő példáján keresztül láthattuk. 167 Ha a megyei szintre fordítjuk figyelmünket, kettős megítéléssel találkozunk: Győrszentmárton esetében a megyei tanács döntése nyomán a kérések jó részét visszautasították – még úgy is, hogy a helyi bizottság a rendi érdekeket legalább részlegesen figyelembe vevő döntést hozott –, a megyei képviselők viszont a megbízott bencésekkel való szóbeli tárgyalások során legtöbbször támogatásukról biztosították a rendet. 168 A szóbeli támogatás azonban leginkább a tárcaközi hármas bizottság felülvizsgálati munkájára korlátozódott. Zárszó Dolgozatomban az 1945-ös földreformrendelet pannonhalmi főapátság éle tére gyakorolt hatásait mutattam be, külön figyelmet fordítva a főapátsághoz kapcsolódó bencés plébániákra és helyi lelkészségekre. Kutatásom célja az volt, hogy az eseménytörténeti áttekintéshez kapcsolódva, a fennmaradt plé bániai iratok és levelezések áttekintésével érzékeltessem, hogyan élték meg a rendtagok a földreform hatásait. Elsősorban Fülöp Éva Má ria gazdaságtörténeti vizsgálataira támaszkodtam, amelyeket ú jabb forrás csoportok bevonásán keresztül saját meglátásaimmal tudtam bővíteni. Munkám jól kapcsolódik a közelmúltban feltámadt/felerősödött egyházi birtokokkal összefüggő kutatásokhoz, melyek reményeim szerint segítenek megérteni és befogadni rendi örökségünk gazdasági vonatkozásait, és így tanulsággal szolgálhatnak mind a kutatók és érdeklődők, mind a jelenlegi gazdasági döntéshozók számára. 167 Minthogy a pap nem saját maga műveli a földet, valamint a bencések magatartása akadályozza a „kisemberek” földhöz jutását. 168 A veszprémi egyházmegye esetében megyei szinten csak néhány esetben számoltak be pozitív döntésről az egyházra nézve, általában szűkmarkú és egyházellenes döntések születtek. Ld. Horváth (2017), 567–569.
