Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
A pannonhalmi bencések és az 1945-ös földreform 59 A főapát az ülésen megerősítette az ügy melletti kiállását, hiszen így az említett terület mentesülne a földosztástól, és az intézet felállítása révén a „rend visszatér eredeti feladatára, szakképzett, vallásilag és erkölcsileg jól nevelt földmívelők képzésére” . 35 Az intézet létrehozására természetesen nem kerülhetett sor, de a rendelet végrehajtásának kezdeti időszakában folyamatos hivatkozási alapként szolgált a tárgyalásokon. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a vizsgált időszak a háborús károk felmérésének, és a háború utáni (gazdasági) élet megszervezésének periódusa. A pannonhalmi konvent 1945 januárjában döntött arról, hogy kertgazdálkodás céljaira kisebb földterületeket ad bérbe a község kisbirtokosainak, 36 továbbá februárban belső tárgyalás folyt arról, hogy a rend tagjai kétkezi munkával járuljanak hozzá a gazdasági tevékenységekhez – a tervezet szerint a novíciusoknak napi 2-3 óra kerti munka volt feladatuk, de legalább 30 dolgozó szerzetesre volt szükség elsősorban a szőlőmetszés ügyében. 37 Már a földosztórendelet hatása alatt születhetett meg a főapát két utasítása április 5-én: egyrészt rendtársakat küldött ki a székházakba, gazdaságokba és plébániákra, hogy a háborús veszteségeket felmérjék, 38 másrészt a „megfogyatkozott munkaerő” miatt a tavaszi szántás és a ter ménybetakarítás kiszervezését rendelte el. Továbbá a székházak ellátása érdekében konyhakertek felállítására kérte a gazdaságokat. 39 A rendelet tartalmáról a főapát április 7-én kelt levelében számolt be a gazdaságok vezetőinek. Kelemen Krizosztom kétirányú munkahipotézist vázolt fel: egyrészt a pannonhalmi központból az illetékes minisztériumi és országos fórumokon kívánt eljárni a rendi birtokok érdekében, másrészt pedig a helyi szintű gyors cselekvésre szólította föl a rendtársakat és gazdasági segítőiket. Ez utóbbi a rendi földek kiosztással szembeni védelmét, valamint a kegyúri jog alapján támasztható követelések megfogalmazását jelentette. 40 A főapát a maga részéről nem halogatta az intézkedéseket: pár nap múlva levélben fordult a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, amelyben kérte a tárcaközi bizottság 41 mielőbbi kiszállását Pannonhalmára tulajdonában állott és a Győri erdőgazdasághoz tartozó erdőket terhelő kegyúri kötelezettségekről. 35 PFL FL KJ VIII. 202–204. Itt: 203. (1944. november 20.) 36 PFL FL KJ VIII. 211. (1945. január 26.) 37 PFL FL KJ VIII. 212–214. (1945. február 18.) 38 PFL FL FH 168/45. Rendtársak kiküldése a gazdaságokba, Pannonhalma, 1945. április 5. Ld. továbbá Fülöp (1996). 39 PFL FL FH 168/45. Utasítás Kelemen Krizosztomtól a gazdaságok művelésére vonatkozóan, Pannonhalma, 1945. április 5. Ld. Fülöp (1998), 11. 40 PFL FL FH 166/45. Kelemen Krizosztom levele a jószágkormányzóknak, a plébánosoknak és a gazdaságvezetőknek, Pannonhalma, 1945. április 7. Ld. Fülöp (1998), 8–9. 41 A bizottságot a kulturális célvagyonok felülvizsgálatára hozták létre, 3 tagja a Földműve -
