Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
A magyar ciszterciek megújulási törekvései a 20. században 41 ausztriai Stams, illetve a szlové niai Sti č na néhány szerzetese is csatlakozott hozzájuk. A hivatások magas számának köszönhetően 1950-re a monostor függetlenséget é s apátsági státuszt nyert, sőt 1967-ben Solius néven még egy új monostort is tudott alapítani. 124 Összegzésül tehát elmondható, hogy a ciszterci rend hazai megújulási mozgalmának eredményeként létrejövő két alapítás nem egyedi jelenség, hanem beleilleszkedik az egyetemes rendi reformfolyamatba. A magyar reformok természetesen sokban különböztek az egyetemes ciszterci megújulástól, hiszen a rend hazai oktatási szerepvállalása sajátos jelleget kölcsönzött a 20. századi magyarországi reformkísérletnek, amely a diktatúra kiépülésével csak részben lehetett sikeres. Továbbá azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy a hazai rendi megújulási mozgalmak előtt nem állt élő példa a monasztikus élet gyakorlati megvalósításának szempontjából, és az általuk választott életformát gyakorlatilag – részben a politikai helyzet miatt – külföldi segítség nélkül voltak kénytelenek megvalósítani. Ugyancsak a kedvezőtlen politikai helyzet következtében nem adatott elég idő a két 1945 utáni alapítás számára és a teljes rendi struktúra kiépítésére. Ezzel szemben az általam vizsgált korszakban induló, fentebb részletesebben ismertetett külföldi kezdeményezések esetében lehetőség volt a szabad fejlődésre. A téma további tanulmányokat érdemel. Egyrészt feltárásra érdemes a ciszterci szerzetesközösségek 1950 után kifejtett klandesztin tevékenysége. Másrészt fel kell tárni, hogy a rend tagjai az államhatalom részéről milyen retorziókat voltak kénytelenek elszenvedni, hiszen mind a borsodpusztai perjelség, mind a zirci apátság fogadalmasai közül többen szenvedtek el bör tönbüntetést a kommunista diktatúra idején. Azonban azt is ki kell emel ni, hogy a rend női tagjai a Regina Mundi monostor keretein belül, bár rejtve, mégis tovább folytatták a monasztikus ciszterci életet. A további kutatásokra elsősorban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratanyag vizsgálata adhat lehetőséget, emellett további forrásokat rejthetnek a rendi irattárak is. 124 Altisent (1974), 645–646.
