Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
IV. Szemle
HORVÁTH István: A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma. Tájhasználat és gazdálkodás (1736–1875). (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 7.) Pécs, Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2016. 418 oldal. Az uradalomtörténet iránt érdeklődők mindig nagy örömmel fogadják, ha egy ú jabb nagybirtok történetének feldolgozásával találkozhatnak. Így van ez Horváth István 2016-ban megjelent, a pécsi szeminárium uradalmának kialakulásával és leírásával foglalkozó monográfiája esetében is. Különösen azért örvendetes a témaválasztás, mert a világi nagybirtokok történetéről jóval több feldolgozással rendelkezünk, mint az egyházi uradalmak esetében. A téma kutatástörténetével a kötet előszavában Paládi-Kovács Attila is foglalkozik, aki részletesen kitér a középkori egyházi intézmények gazdálkodását feldolgozó munkákra, ezért itt csak az egyházi nagybirtokok újkori működését tárgyaló gazdaságtörténeti írásokat szeretném számba venni. El ső ként Hárich János 1928-ban megjelent, a veszprémvölgyi kolos tor birtokainak történeté t ismertető munkáját, ami a 16–18. századi gaz dálkodás viszonyait mutatta be. Ezt követte Bojt Lajosnak a fehérvári őrkanonokok birtokairól szóló értekezés e, amely 1935-ben látott napvi lá got, és az ő érdeklődése elsősorban a 18. és 19. század viszonyaira terjedt ki. Az 1930-as években Domanovszky Sándor és tanítványai által indított Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez című urada lomtörténeti sorozatban Gerendás Ernő az esztergomi székeskáptalan garamszentbenedeki birtokának 18. századi történetét dolgozta fel. A szerzetesi birtokok közül a piaristák mer nyei uradalmával előbb Szentiványi Béla foglalkozott, majd Tóth Ti bor szentelt neki önálló monográfiát 1978-ban. A pártállami diktatúra időszaká ban a hangsúlyok áthelyeződésével ugyan, de tovább folyt a nagybirtokok történetének gazdasági és társa dalomtörténeti vizsgálata, különös tekintettel a jobbágyság helyzetére, bár
