Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
IV. Szemle
360 Szemle Az egyházi medicina és demonológia hátterének bemutatása, és ezek alapján a liturgia- és mentalitástörténeti fókuszú vizsgálat után könyve végén a szerző léptéket vált , és a zombori ördögűzés körüli eseményeket a katolikus felvilágosodás és „ellen-felvilágosodás” konfliktusának folyamata felől közelíti meg. A katolikus felvilágosodás fogalmát a német egyháztörténet (Bernard Plongeron, Harm Klueting, Bernhard Schneider, Albrecht Beutel, Ulrich Lehner) alkotta meg, annak a paradigmaváltásnak a kifejezésére, amelyen a katolikus egyház (főként Közép-Európában) keresz tülment. A katolikus felvilágosodás felülről terjedt az egyházban, s emiatt a hívő társadalom nem tudott együtt mozogni vele, és jelentős konfliktusforrás lett a papság és a hívek viszonyában. Innen nézve a történteket, Rochus atya a hívek tradicionális vallásos igényét elégítette ki, és ezért került konfliktusba az új szellemiséget, a katolikus felvilágosodást képviselő egyházi felsőbbséggel. Bárth Dániel könyve kiválóan mutatja , hogy a mikrotörténeti néző pont milyen megtermékenyítő hatású lehet az egyháztörténet-írásra néz ve, hiszen egy nagyon fontos problémára, a magyarországi katolikus felvi lágosodás eddig nem eléggé kutatott kérdésére hívja fel a figyelmet. A nép rajztudomány megújulása szempontjából sem kevésbé érdekes A zombori ördögűző. A szerző mindkét „céh” tagja, és bár a könyv alapvetően történeti munka, nem nélkülözi a folklorisztika megközelítésmódjait sem. A zombori ördögűző tehát egy újabb példa arra, hogy e két diszciplína módszertana és eredményei szerencsésen kiegészítik egymást. Történeti néprajzot művelni csak történészi látásmóddal lehet, amely nem lehet érzéketlen a történeti folyamatok iránt. Erre is kiváló példa a folklorista-történész szerző könyve, aki éppen a nagy egyházi paradigmaváltást látta meg „Fra Rokica” ügyének hátterében. Pusztai Ferenc
