Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
III. Forrás
278 Csécs Teréz változtatásokat hozott, este ismét kivilágítást, városszerte ünnepségeket – ünnepi harangozást, ágyúlövéseket – eredményezett. Simon itt három olyan utcanévváltoztatási javaslatot is leír, amelyeket a jól informált Ecker János nem is említ: „a dunautcza Klauzálról, a’ Karmelita tér Széchenyiről, a’ kereszt utcza Lukácsról nyernek jövőre nevet”. Ez utóbbinak az indoklását is leírja, illetve hogy a Tejfölös közből Szabadsajtó utca lett. Ez az esti „nesz” a Győr környéki településekig is elhangzott, akik azt hivén, hogy Győrött az ellenség, pénzüket, gabonájukat elásták. Csontos Venánt csanaki bencés plébános hajnalban beküldte Simonhoz hírekért az iskolamesterét, He ckenast Endre kántortanítót, hogy a híveket megnyugtathassa. A büszkeség hangjai csendülnek ki Simon soraiból, mikor Kossuthot idézi: „Magyarhonnak van már Marseilleje, ’s ez Győr...” Ajánlja a soproni szerze testársak figyelmébe a Hazánkat, olvassák, mert szerinte jelenleg a legérdekesebb a hazai újságok közül. A forradalmi események ismertetése után, levele végén még két tárgyra tér ki, az egyik vele szorosan kapcsolatos. A városban több ház falára, vagy kapujára is akasztófákat rajzoltak, amelyekre a nem kívánatos politikusokat rajzolták és nevüket írták. Március 15én „nem maradt ház, mellynek falán Metternik föl nem akasztatott volna”, felsorolja még az Ecker által is em lített Metternichen, Apponyin, Czapkán és Sárkányon kívül a falakra, kapukra rajzolt felakasztottak között Majláthot, Kübeket, Susichot. Majd vicces történetként elmeséli, hogy egy éjszakára valaki őt is felrajzolta, ahogy írja: „felmagasztaltattam”, de csak egy éjjelre. „Erre ama bommót 19 csinálták: »No a’ Simont még is megbecsülték, mert mint legártatlanabbat a két lator közé függesztették.«” A másik téma az utóiratban már véresen komoly: a bencés rend megmaradásáról, és a megmaradás esetén a megváltozott körülmények közötti majdani gazdálkodásáról van szó. Hol, mivel lehet pénzt megtakarítani, az oktatás átszervezése nyújte lehetőséget a takarékoskodásra, a puszták haszonbérbe adása hoze eleget, mi volna a legcélszerűbb lépés azután, hogy 1848. március 23án Batthyány Lajos miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással. A gazdasági nehézségek mellett felmerült a rend megszűnésének a lehetősége is. 20 19 Helyesen bonmot.20 A főapát, Rimely Mihály május 9én és a következő napokon rendi káptalant tartott, a rend védelme érdekében írt a magyar püspöki karnak, majd elment Pestre, az 1848. július 5től ülésező országgyűlésre, ahol tárgyalt Eötvös József vallás és oktatásügyi miniszterrel. A májusi rendi káptalant, a püspöki kar levelét ismerteti, Rimely levelét idézi a z Eötvössel folytatott beszélgetésről : Sörös ( 1916 ) , 9 3 –97.
