Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
A magyar ciszterciek megújulási törekvései a 20. században 27 Zirc a megújulás útján A monasztikus életeszmény megvalósítását célul kitűző csoport távozása után a megbolydult helyzet Zircen is rendeződött, nem kis részben a hittu dományi főiskola tantestületében eszközölt személyi változásoknak köszönhetően. Természetesen az újonnan kinevezett elöljárók is elkötelezettek voltak a harmincas években megkezdett rendi reform folytatása mellett, amelynek értelmében a Zirci Kongregációhoz tartozó ciszterciek élete három pilléren nyugodott: a monasztikus szerzetesség, az oktatónevelő munka és a lelkipásztori tevékenység. Mindazonáltal azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a második világháború után a ciszterci rend vezetésének is új kihívásokkal kellett szembenéznie. Már maga a háború is óriási pusztítást végzett a rend gazdaságaiban, mind az állatállomány, mind a mezőgazdasági gépek és eszközök tekintetében. A legnagyobb csapás azonban kétségkívül a szerzetesi tulajdonú nagybirtokokat is érintő földosztás volt, amely a rend kiváló gazdasági szakembere, Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó tevékenysége ellenére is súlyos megrázkódtatást jelentett, hiszen a létalapot húzták ki a közösség lába alól. Az előszállási bir tok területéből 12 736 kataszteri hold földet osztottak szét az igénylők között, míg az apátság tulajdonában mindössze 240 kataszteri holdnyi földterület maradt. Ez magában foglalta a pásztói apátság számára juttatott 70 holdat, illetve az egri rendház részére ugyancsak Előszállás határában kimért csereterületet. Összességében a rend tulajdonában 647 kataszteri hold és 1568 négyszögöl földterület maradt, míg az ipari üzemeik közül a her cegfalvi (selyemmajori) gőzmalom, a nagyvenyimi olajgyár, illetve a zir ci fűrésztelep maradt a ciszterciek birtokában. Ez az első világháború utáni ciszterci birtokállomány 1,4 %-át tette ki. 73 A rend központi vezetése 1945 augusztusában úgy döntött, hogy az 1817 óta bérlők kezelésében levő pásztói rezidenciát újból saját kezelésbe veszi, hogy így sikerüljön megtartani a rendházhoz tartozó 100 kataszteri hold föld területet.74 Ehhez az is hozzájárult, hogy az utolsó bérlő, Kohut Adorján, a második világháború végén elhagyta Pásztót. 1945-ben Rajeczky Benjamin vezetésével egy kis létszámú közösség kezdte meg újból a szerzetesi életet a közel másfél évszázada elárvult monostorban. A pásztói lakosok földéhsége miatt azonban csak a rezidenciához tartozó 4 holdas kertet és gyümölcsöst, illetve 20 holdnyi, a lakott területektől távol elhelyezkedő földterületet si került biztosítani az apátság számára. Az egri érsek ugyan felajánlotta a rend nek 73 Cúthné Gyóni (2013), 68–69. 74 MNL VEML XII.2.b Rendi káptalan jegyzőkönyvei és határozatai, LVI. Titkári jelentés.
