Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)

II. Közlemények

A Salzburgi missale Pannonhalmán őrzött példánya 239 ró szíjak elvesztek, kizárólag az alsó kapocs táblai része és a háttáblán a rögzítőlemezke maradt meg. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár ősnyomtatványainak egy részére jel lemző, hogy a 19. században bőrrel javították vagy átfestették a kötetek gerincét. A pergamenből vagy világos sertésbőrből készült ép gerinceket lilás­fekete fes­tékkel színezték sötétre, a bor­dák mentén megaranyozták és a bordaközökbe aranyozott papírcímkéket ragasztottak. A sérült vagy hiányzó gerin­ceket festetlen bőrrel vonták be, erre került a címke és az aranyozás. Jelenlegi ismere­teink szerint a munkát Lip­pert Frigyes könyvkötő vé­gezhette, aki 1836­tól állt a rend alkalmazásában.12 A Salz -burgi Missale is áldozatul esett ennek az átalakításnak, az eredeti 15. századi gerinc­bőrt és az alatta levő ge­rinckasírozást eltávolították, megsértve a táblákat borító bőr felületeket is. Így a gótikus kö tés gerincéről, díszítéseiről sem mi információnk nem ma­radt. A másodlagos gerinc föl­húzásához a nyílásnál levő ve reteket is leemelték. Az elő­tábla bal fölső sarokdísze már az átkötéskor sem volt meg, mert az új bőrön nincs lenyomata; ugyanakkor a hát tábla hiány zó alsó verete ek kor még vissza­került, és a ké sőbbiekben ve­szett el. 12 Lippert Frigyes pannonhalmi munkásságának kutatása folyamatban van. 7. kép. A gerinc utólagos borítása

Next

/
Thumbnails
Contents