Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
210 Prohászka László Szent Katalinról készült, akit leginkább háromféle attribútummal szoktak megjeleníteni: széttört szöges kerékkel, karddal vagy pálmaággal. (Utóbbi a Kr. u. 305 táján lefejezett fiatal lány vértanúságára, a vértanúk örökre szóló győzelmére utal.) 80 A hosszú köpenyt viselő, mezítlábas nőalak egyszerre sugároz szelídséget, hitet, okosságot és bátorságot. A maga előtt keresztben tartott pálmaág dinamikus lendületet ad az egyébként statikus beállítású kompozíciónak. Az 1945 után Magyarországon készült, kezében pálmaágat tartó nőszo bor esetében elméletileg felmerülhetne a felszabadulási emlékmű lehetősége. Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947ben felállított budapesti gellérthegyi Felszabadulási emlékmű vének főalakja szintén pálmaágat feszít ki a kezében. Mikus Sándor két Szovjet hősi emlékmű vet is készített jobb kezében nagyméretű pálmaágat tartó nőalakkal. (Ezek közül az 1961ben avatott székesfehérvárit áthelyezték a város szovjet katonai temetőjéhez, az 1970ben a főváros XVI. kerületében állított műve 1992ben a budapesti Szoborparkba került.) Metky Ödön azonban soha nem mintázott sem felszabadulási, sem szovjet emlékművet, így kizárható, hogy kisplasztikájával ezt a témát kívánta volna megjeleníteni. A Szent Ferenc stigmatizációja bronz dombormű 81 azt a jelenetet ábrázolja, amikor 1224ben Alverna hegyén Ferenc egy hatszárnyú szeráftól megkapja a stigmákat. 82 A csodát – az egyházművészetben általános gyakorlat szerint – Metky úgy jelenítette meg, hogy a szeráftól Ferenc öt sebéhez vastag sugarak vezetnek, amelyek uralják az alkotást. Az alsó részen jobbra a híres Porciunkulakápolna látható, mellette fán ülő kismadár. Lejjebb a művész családneve és az 1977es évszám utal a szerzőre és a keletkezés évére, alul pedig a DEUS MEUS ET OMNIA felirat olvasható. A 37 x 26 centiméteres méretű dombormű érezhetően Giotto 13–14. századi, Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló festményei 83 alapján készült. Az 1956os forradalom után a Kádárrendszer az „aki nincs ellenünk, az velünk van” jelmondatával – és persze a nevezetes „TTT” (támogatás – tűrés – tiltás) kategóriáival fémjelzett kultúrpolitika keretein belül – lehetőleg kerülni próbálta a konfliktusokat a művészet területén. Az úgynevezett kétezrelékes előírásnak is köszönhetően, 84 az 1950es évek végén kezdtek nagyobb számban feltűnni az új állami építkezéseken, parkokban, közterü leteken a hangsúlyozottan politikamentes zsánerszobrok, köztük állat80 Seibert (1994), 257.; Dávidné (2004), 63. 81 PFM.KM.3191. 82 Seibert (1994), 97–98.; Dávidné (2004), 37. 83 Wolf (2007), 58., 70. és 88. 84 Horváth (2015), 132.
