Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
„Hív a harc és hív az élet...” 161 A tegnapi nappal én is új állásba kerültem, méghozzá főművezető, ill. üzemvezető lettem, amíg ki nem lépek. Ez pedig már egy hónap múlva aktuális. (...) Mert szept. 1-én már kezdődik nekünk az egyetem. Egyébként a vállalati ösztöndíjat is megkaptam. (...) Ölellek: Endre” 1962 nyara többeknek hozott pozitív fordulatot, felvették az Állatorvosira Janót is, akit pécsi keserű magányában ismertünk meg. Még az az osztálytárs is bekerült a Műegyetem Villamosmérnöki Karára, akivel korábban a MOM betanított munkásaként találkoztunk, pedig az ő családja (magas rangú ka tonatiszt édesapja miatt) a kitelepítést is megjárta. Nagy ellentmondás: miközben a hatalom Pannonhalma ellen pszichológiai háborút folytat, az onnan korábban kirajzott diákokat – az egyébként enyhülő politikai légkörben – egyre nagyobb számban vették fel főiskolára és egyetemre. (De ez az 1962-ben érettségizettekre nem vonatkozik: a két osztály 43 jelentkezőjéből csak 9-et vettek fel elsőre.) 100 A régebbieknél megfigyelhető lazaság lehet adminisztratív hanyagság, de engedmény is: hisz ők már lehetnek olyan „iksze sek”, akik két éve fizikai munkát végeznek, tehát voltaképpen munkások stb. Ezen a nyáron véglegesítették e sorok írójának feltételes előfelvételét, két év fizikai munka után. Naplójában az utóbbi év történéseit (valamikor 1963-ban) a következőképpen foglalta össze: 101 „1961 nyarán újból felvételiztem az [ELTE-]Bölcsészkaron (de most magyarkönyvtár szakra). Mivel az érettségi bizonyítványom közjegyzői másolatát vittem (ezen az az egész szöveget folyamatosan egybegépelték), ezen nem volt szembeötlő a pannonhalmi korszak, és nem is kötöttek bele. Felvettek magyarkönyvtár-szakra – egy évvel későbbre. ( Ú.n . előfelvétel.) Velemben kaptam meg az értesítést, (...) nagy volt az öröm. (...) Még egy évet dolgoztam a [szombathe lyi] REMIX-ben, 3 hónapig egészségre ártalmas (epoxi-gyantás) kemencék mellett. (Itt ismertem meg közelebbről a szombathelyi cigányságot.) Hónapokig egy bélyegzőgéphez voltam beosztva a styroflex üzemben (a kondenzátor fa lára bélyegeztem rá a megfelelő kapacitásértékeket). A styroflex egy hőre megüvegesedő speciális embargós anyag volt, Magyarország illegálisan és nagy felárral szerezte be a semleges Svájc közvetítésével. Később ismét csoportvezető, végül – 20 éves koromban – az utolsó három hónapban művezető lettem. 80 asszony-leány termelési tevékenysége és gondja-baja nehezedett a vállamra, őszülni kezdtem. Közben az üzemben [KISZ-munkaként] irodalmi műsorokat szerveztem, tagja 100 Lásd Mészáros (1990), 114. 101 A szerző XII. sz. Naplófüzetében.
