Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
„Hív a harc és hív az élet...” 137 eredmény telensége; a felvétel híján vállalt munkakörök és munka körülmények; szabadidő, kultúra, stb. • Pannonhalma mint viszonyítási pont: pozitív és negatív em lékek; az osztályfőnök-prefektus személyének („Cziráki”, „László atya”, „Laci bácsi”, „Öreg” stb.) és a többi volt tanárnak emlegetése; Pannonalma vallási kisugárzásának tovább élése (vagy halványulása), a vallásgyakorlás akadályai az új életrendben. • Osztályközösség tovább élése: baráti kapcsolatok, találkozások, kisebb és nagyobb osztálytalálkozók. • Családi és személyes életesemények: baleset, betegség, szerelem, párválasztás, házasság. Az első témával (a levélírási hú zódozásokkal) külön nem kívánunk fog lalkozni, mint ahogy az utolsóról (személyes életesemények, párválasztás) is csak érintőlegesen, a kiemelt témakörökhöz kapcsolódóan fogunk említést tenni. A második témakör homlokterében a továbbtanulás kérdése állt, az altémák ennek sikerétől vagy kudarcától függtek: munka vagy tanulás, szabadidővel való gazdálkodás, stb. Elsőként ezzel a fő témakörrel foglalkozunk, azon belül is külön az első hónapok eseményeivel (1960 végéig); majd a következő fejezetben 1961-től 1965-ig. Pannonhalmának a fiúk életében betöltött magnetikus szerepe, valamint az osztályközösség virtuális egyben maradása két olyan témakör, amely – akár csak utalásszerűen – lépten-nyomon felbukkan a dokumentumokban. De a két egymáshoz közel álló témakört összevonva nyitottunk egy különálló fejezetet is, ahol a két témával kapcsolatos tagoltabb, kifejtőbb levél- vagy naplórészletek kaptak helyet. Bár az egyes fejezetekben a felsorakoztatott témakörök bizonyos mértékű elkülönítésére teszünk kísérletet, ezt nem lehetett éles kontúrok mentén megvalósítani: a főtémák mellett előfordulhatnak olyan melléktémák, amelyek egy másik fejezetben a főtéma szerepét játsszák. Továbbá volt olyan törekvésünk is, hogy egy-egy fejezeten belül lehetőleg a dokumentumok ke letkezésének időrendjét kövessük, de ezt helyenként – fontosabbnak talált szempontok miatt – kénytelenek voltunk mellőzni. A kronológiai elvet főleg az első drámai hónapok eseményeinek bemutatásánál tartottuk fontosnak, és ott többé-kevésbé sikerült is érvényesíteni. Ahogy korábban is jeleztük, forrásaink változatosak lesznek: az osztálytársak levelein-lapjain kívül a szerző naplófeljegyzéseit, és időnként egyes
