Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
„Hív a harc és hív az élet...” 129 társasági Ösztöndíjat kaptam. Ezzel szűkös anyagi helyzetem olyan mértékben rendeződött, hogy kisebb összeget még meg is tudtam takarítani. Az egyetemi évek alatt jó baráti viszonyom alakult ki az évfolyamtársakkal, sokan tanultak az előadásokon kézzel írt jegyzeteimből, ami jó kapcsolat az egyetemi éveket követően is fennmaradt. (...) Az egyetemi évek során kedvenc időtöltésem és sportom a lovaglás volt. (...) A lovakkal és a lovaglással eltöltött órák felejthetetlen élményként rögzültek bennem. » Vörös diplomával « 53 végeztem 1965-ben. Egész további életemet alapjában meghatározó esemény volt, hogy az egyetemen ismertem meg feleségemet (...), aki a tanulmányok befejezését követő házasságunktól egészen haláláig mint nagyszerű társ véleményével és meg lá tásaival mindíg mellettem állt és segített az igazán fontos döntések meghozatalában. (...)” (B. F.) „Érettségi után a műszaki egyetem elektromérnöki karára jelentkeztem, de »helyhiány miatt « nem vettek fel. Édesanyámék azt tanácsolták, ha nem akarok utcaseprő lenni, akkor tanuljak egy szakmát, mert valamiből meg kell élni. Így kerültem a MÜM 30-as ipari tanuló szakiskola elektromos osztályára. Két hosszú évet kellett kibírni. Első évben reszelés orrvérzésig (...). A második évet, a gyakorlati részt már iskolán kívül a Telefongyárban töltöttem. Műszaki rajztanárom megkérdezett, hogy végzés után lenne-e kedvem a Posta-Rádió-Televízió Műszaki Igazgatóságán dolgozni. Örömmel kaptam a lehetőségen, hiszen soha nem volt ínyemre gyárban dolgozni. Így egy alapos híradástechnikai kiképzés után a Gödöllő melletti TV-toronyban dolgoztam mint műszakvezető, egészen 1965 novemberéig. ”54 (B. Gy.) „(...) [Pannonhalmán] a falusi iskola összevont osztályából jőve kellett meg felelnem a budapesti elit iskolák tanulói mellett! A négy év egyszerre volt a bezártság és a biztonság érzése. Az igazi, mély barátságok ekkor szövődtek! 1960-ban felvételiztem a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karára. Úgy jártam, mint József Attila: » eltanácsolt az egyetem fura ura! « (Előtte Szen tesen töltöttem egy napot Szepiéknél. 55 ) Hat alkalommal felvételiztem felsőfokú intézmények nappali tagozatára, de » helyhiány miatt « nem vettek fel. Külön meghatározó élményem volt az 1960–1962 között, Misivel 56 Piliscsabán eltöltött 2 év. Szakmai szempontból számomra nem volt különösebben sikeres, de emberi, emberiességi szempontból viszont mindenképpen meghatározó volt. 53 Kiemelkedő tanulmányi eredmény esetén adták. 54 Ezután Németországba távozott. 55 Ő is osztálytárs volt. 56 Szintén osztálytárs volt.
