Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
„Hív a harc és hív az élet...” 125 Lukács atya halála, amiről bizonnyal értesültél, nagyon elszomorított. Igen jó ember távozott, aki biztos, hogy bement »Ura örökébe«. Fáj nagyon a [halála?], 44 mert egy a diákokat megértő és szerető szív állt meg. A fiúk erősen tanulnak, közeledik az érettségi. Érettségid eredményéről majd alkalommal értesíts. Ugyancsak életed új útjairól is. Sok szeretettel köszönt: Oros” A Perjelnapló hírt ad az érettségi megkezdéséről, és még néhány fontos, az osztály volt tanárait illető hírről: „1960. június 7.: A gimnázium IV. B osztálya megkezdte az érettségit. Fekete Antal budapesti piarista tanár az elnök. Június 12.: Karsai Géza rendtársunknak 45 megjelent egy komoly tudományos cikke a Magyar Könyvszemle 1960. évf olyamának 2. számában: »Az Anonymuskézirat keletkezéséhez« A P iniciálé jelképei. 18 oldal+8 képmelléklet.” 46 A gimnázium irattárában őrzőtt hivatalos jegyzőkönyvből kiderül, hogy az írásbeli érettségi vizsgák május 16–20. között, a szóbeli vizsgák pedig június 7–9. között zajlottak le. A IV/B osztály minden tagja eredményes érettségi vizsgát tett, a 29 diák közül 8 fő lett kitűnő rendű, 5 jeles, 6 jó, 8 közepes, és 2 fő „megfelelt”. 47 A gimnáziumi iratok által megőrzött krónika sajátos helyről kap kiegészítést: „Marosi Zoltán” fedőnevű ügynök (vagyis Kapuy Vitál bencés tanár) belügyi szer vek számára készített jelentéséből, amelyet a legutóbbi évek kutatásai hoztak felszínre. 48 44 A szó olvashatatlan. 45 Dr. Karsai Géza bölcsészdoktor (1905–1981). Az osztály németet tanuló csoportjának nyelv tanára volt. 46 PFL. PI, Perjelnapló, 202. A Perjelnaplónak van még a frissen érettségizett osztályokat érintő két nyári híre is: az aug. 1-jei bejegyzés Németh Döme (1998–1960), a korábbi némettanár haláláról tudósít (i. m. 205.); az augusztus 24-i konventgyűlésen pedig a főapát bejelenti Rozmán Tivadar (1930–2018), a volt testnevelési tanár laicizálási kérelmét és távozását (i. m. 207.). 47 PFL PBG Iktatott iratok 90-15/1959–60; ill. 90-19/B/1959–60. 48 Lásd: Cúthné Gyóni ( 2018), 236–237.; illetve Szabó (2016), 160–161. A nevezett források az osztály írásbeli érettségijével kapcsolatos visszaéléseket tárgyalják – „Marosi” előadásában. (E sorok írója nem volt tanúja ezeknek az eseményeknek, csak utólagos elbeszélésekből ismeri. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy „Marosi” némileg „túlszínezte” az amúgy is meglehetősen drámai történetet, hisz ez állt érdekében.) Vannak az ügyben bizonytalanságok, például hogy mikor pattant ki, meg egyáltalán: hogyan kerülhetett sor minderre egy olyan osztályban, amely az utolsó félévkor – minden „suskus” nélkül – a nyolc osztály közül a legjobb tanulmányi átlageredményt produkálta? Láthattuk a korábbi tanári jelentésekből is, hogy az érettségi előtt álló osztályokban milyen frusztrált lelkiállapot alakult
