Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)

II. Közlemények

114 Gereben Ferenc hogy szembesítsék a 20, illetve 30 év után elért társadalmi státusszal. Most maradjunk az indulási pozíció érintőleges bemutatásánál. Eredeti foglalkozását, illetve végzettségét tekintve az osztály szülői rétege (ez el­sősorban – ha éltek – az apákat jelentette) mintegy felerészben diplomás értelmiségiből állott, de aktuális foglalkozásként közülük egyesek, főleg az „ikszesek” figuránsként, éjjeli őrként, segédmunkásként dolgoztak. A városi apák között elég sok orvos volt, és volt két budapesti művész-értelmiségi család is. Az osztály mintegy egyötödének a származási rétegét a parasztság adta, mert korántsem volt minden falusi család „hivatásos” földműves. Ha­sonló súllyal szerepelt a nem diplomás szellemi munkát végző tisztviselői­alkalmazotti réteg (pl. könyvelő), és az édesapák között volt még egy-két kisiparos, kiskereskedő és egy gyári munkás. Az édesanyák, ha élt az édesapa, általában háztartásbeliek voltak, a családfenntartó édesanyák közül ketten pedagógusok, többen tisztviselők, és volt egy egészségügyi asszisztens is. 12 A hazulról (és a hazai iskolából) hozott kultúrának, a szociális helyzetnek tehát meglehetősen széles skálája jellemezte az osztályt. Az akkor még a pedagógiában nem nagyon emlegetett hátrányos helyzetnek ugyancsak változatos formáival találkozhattunk: a falusi iskolától a deklasszált tár­sadalmi helyzeten, a félárvaságon és a komoly szociális problémákon át a feldolgozandó történelmi traumákig – mindezek külön-külön vagy hal­mozottan – az osztály csaknem kétharmadát tették hátrányos helyzetűvé. De ha a deficites lét ennyire általános volt, akkor ez már nem hátrányként, hanem normaként jelentkezett: senkinek nem kellett szégyenkeznie a sze­mélyes tárgyak szegényessége, 13 a gyenge minőségű, általában idősebb csa­ládtagoktól örökölt ruházat vagy a vékony zsebpénz miatt. Ez a helyzet (plusz az internátusi lét) „összepréselte” az osztályt: ha nem is zárta ki, de fékezte a klikkesedést, erősítette a mi-tudatot. Az osztályszintű összetartást a különböző csapatmunkák és speciális pedagógiai ráhatások is fokozták: az osztályfőnök például egy ötfelvonásos tragédia előadását javasolta, és ezt az osztály harmadikban nagy lelkesedéssel és kreativitással kivitelezte is. 14 Nagy szerencse volt, hogy a jezsuiták 18. századi, dél-amerikai redukcióiban játszódó drámának csupa férfi szereplője volt, és olyan nagy volt a szerep­igénye, hogy gyakorlatilag az egész osztály szerepelt benne. 12 Részletesebben lásd: Gereben (1995), 60–61. Az itt idézett, az ötvenes évek közepéről szár ­mazó és a teljes pannonhalmi tanulóifjúságra vonatkozó összetételi adatok – számolva a né­mileg eltérő kategorizációval – hasonlatosak a fentiekhez, talán a munkásság aránya volt valamivel magasabb a többi osztályban. 13 Az osztályban például csak két fiúnak volt (szerényebb) fényképezőgépe. 14 A III/B. 1958 novemberében és decemberében négyszer adta elő Fritz Hochwä lder A szent kísérlet című drámáját. Lásd Szalai (2014), 209–210.

Next

/
Thumbnails
Contents