Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
64 Takács László ben fölkereste a már idős püspököt, meglátogatta, beszélt vele, és saját be-vallása szerint meghallgatta számos olyan személynek a történetét is, akik kapcsolatba kerültek a szentéletű püspökkel, akinek alakját már életében is számos legenda övezte. 5 Közelebbről és némileg leegyszerűsítve a helyzetet, amelyben Sulpicius Severus megalkotta műveit, nyugodtan állíthatjuk, hogy minden adott volt ahhoz, hogy az azokban megrajzolt kép jelentősen eltér-jen a valóságtól. Egyfelől ott van a lelkes ifjú keresztény, akit magával ragadnak a Mártonról keringő csodálatos elbeszélések, amelyek egy olyan múlt emlé-kei, amelynek nagy része már elhalványult, s így afféle hőskorrá vált a jelen szemében; másfelől ott van egy idős, ifjúkorára és korai tevékenységére már az évtizedek lencséjén keresztül visszatekintő püspök; s végül ott vannak azok, akik Márton életének és működésének tanúiként olyan történetekkel szolgálhattak, amelyek a kíváncsi Sulpicius Severust érdekelhették. Ebben a konstellációban minden együtt van ahhoz, hogy megbillenjen a valóság: az életrajzíró talán olyannak akarta látni Mártont, amilyennek elképzelte. Már-ton azokat az eseményeket, amelyeket fiatalon élt át, valószínűleg ekkor már erősen átalakítva, a későbbi események fényében, újraértelmezve mesélte. Éppen úgy, ahogy az események tanúi is mások elbeszélései, Márton nagysá-ga és saját történetük fontossága felől mondták el újra és újra, s alakították, igazították az emlékezés mechanizmusa szerint a múltat. Sulpicius Severus-nak tehát egy meglehetősen heterogén, a különböző szándékok nyomán tor -zult forrásanyag alapján kellett megformáznia Márton életrajzát, ami miatt jogos a kétség, hogy ez valóban sikerült-e neki, hogy valóban jól értette-e mindazt, amit Márton mondott vagy róla mondottak, vagy már túl nagyot fordult ahhoz a római világ, hogy évtizedekkel korábbi eseményeket teljes mélységben megérthetett volna. Ennek a kétségnek egyik kiindulópontja az a sok ellentmondás, amelyet Sulpicius Severusnak a Márton katonáskodásáról szóló beszámolójában fölfedezhetünk, s amely Márton élete kronológiájának legfontosabb pontját, születési dátumát is kétségessé tette. 6 Sulpicius Severus ugyanis két ellentétes és egymással összhangba nehe -zen hozható dolgot állít Márton katonai szolgálatáról. Az életrajz elején tesz egy fontos megjegyzést, tudniillik hogy azokról a dolgokról nem tud írni, amelyeknél csak Márton volt jelen,7 életének korai szakasza azonban nem 5 Adamik (2016).6 Sághy (2016), 29; Adamik (2016), 14. 7 [I]gitur sancti Martini vitam scribere exordiar ut se vel ante episcopatum vel in episcopatu gesserit, quamvis nequaquam ad omnia illius potuerim pervenire: adeo ea, in quibus ipse tantum sibi conscius fuit, nesciuntur. („Ezért kezdem el megírni Szent Márton életét, hogyan élt, mielőtt püspök lett, valamint püspöksége idején, ámbár semmiképpen sem lennék ké-pes mindent elsorolni, mert nem ismerem azokat az eseményeket, amelyekről csak ő tu -dott...” – Az Életrajz szövegét Borián Elréd és Reichardt Aba fordítása alapján idézem.) Az idézett latin szövegek forrása: Vita Sancti Martini (1866).
