Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
IV. Szemle
Szemle 353 lakon a Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt és Ternovácz Bálint készítette névmutató, to-vábbá a Kádár Zsófia által tervezett és Nagy Béla által megrajzolt modern történeti térkép található meg, mely utóbbi Győr templomairól és jezsuita épületeiről készült a 17. századi állapotok szerint. Az egymást átszövő témák egy hasonló kötet esetében gyakran okoznak olyan ismétlődéseket, amelyek talán kiküszöbölhetők-kiküszöbölendők lettek volna. Ettől a problémától a jelen munka sem tudott teljesen mentes maradni annak ellenére, hogy egyes témák a legtöbb esetben épp a tanulmányok közötti összefüggések érde-kében térnek (akár újra és újra) vissza. Épp ezért ritkán zavaróak az ismétlődések, talán a legkirívóbb eset, amikor ez bizonyos adatok eltérésével párosul. Így az első 17. századi jezsuita intézmények alapításával kapcsolatban négy helyen, három szer-zőnél is olvashatunk évszámokat, amelyek azonban háromféle adatsort közölnek. Ez az alapítási dátumok terén mutatkozó, a szerzetestörténeti irodalomban szin te klasszikusnak mondható probléma ugyanakkor az egyes megalakuló intézmények típusai közötti különbséggel magyarázható: míg Fazekas István a jezsuiták adott helyszíneken való első alapításának évszámait kívánta felsorolni, mégpedig a király-ságban létrejött „életképes intézmények” esetében, Kádár Zsófia kifejezetten a 17. század legkorábbi tartós kollégiumalapításainak dátumait tüntette fel, Kökényesi Zsolt pedig ugyanezeket az éveket az azok által működtetett iskolák megnyitásá-nak éveire vonatkoztatta. A teljes adatsort ugyanakkor nem haszontalan közölnünk: Zágrábban a jezsuita rezidencia 1606-ban, annak iskolája 1607-ben jött létre, majd az intézmény 1612-ben kollégiumi rangra emelkedett. Homonnán 1608-ban jött létre missziós állomás, 1614-ben nyílt meg a gimnázium, majd 1615-től négy évig kollégium működött, de az ebben a formában ezen a helyszínen többé nem állt hely-re. Nagyszombat esetében az (újra)település, iskola- és kollégiumalapítás egyaránt 1615-re tehető, miközben Pozsonyban szintén korábbi előzmények után a megte-lepedés 1622-ben, a kollégiumalapítás 1626-ban (a rendfőnök által csak 1631-ben) történt meg, az iskola pedig 1627-ben nyitotta meg a kapuit. Győrben az 1626-ban missziót alapító jezsuiták 1627-ben rezidenciát és gimnáziumot hoztak létre, a kol-légium végleges és hivatalos felállításának évszáma pedig 1633. (Egyes kisebb jelen -tőségű, ideiglenes alapításokat, valamint a Hódoltság és Erdély területén a korszak -ban történt megtelepedéseket a szerzők nem érintették, így itt is szükségtelen azok adatainak feltüntetése.) Ebből is látható, hogy egyfelől a szerzetesi intézmények megalapítása azok összetett volta miatt – amelyre pl. épp Kádár Zsófia fent emlí-tett első tanulmánya mutat rá – leggyakrabban többéves folyamat eredménye volt, másfelől az intézmény egyik-másik része esetében a történész utólagos döntésén is múlhat, hogy pontosan mit tekint alapító aktusnak. Az „alapítási dátum” megadása tehát egyetlen évszámmal, magyarázat nélkül, néhány szerencsés esetet leszámítva általában vitatható eredményre vezet, ezért talán kerülendőnek is mondhatjuk. Szintén az egymást szorosan kiegészítő témakörök miatt támadhat az az érzé-sünk, hogy a szerkesztők sok karakter kinyomtatását megspórolhatták volna egy közös, kötetvégi bibliográfia létrehozásával, még akkor is, ha ez tanulmánykötetek esetében általában nem a legmegfelelőbb módszer. A jelen kötetben azonban meg-lehetősen nagy arányban fordul elő, hogy más-más szerzők ugyanazokat a levéltári vagy könyvészeti adatokat szerepeltetik írásaik végén. Ezt az önmagában még kü-
