Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
IV. Szemle
Szemle 347 korábbi vezetője és munkatársa készített. Amennyiben a mű csonka, a kötésleírás után következik a csonkaság mértékének pontos megadása. Ha a mű egybe van köt-ve más alkotás(okk)al, ez is pontos jelölést kap, a tétel utolsó megjegyzéseként. A katalógust mutatók és konkordanciák teszik teljessé. A több szempontú, gyors és eredményes keresést támogatja a kommentátorok, kiadók, fordítók és egyéb köz-reműködők jegyzéke, a nyomdahelyek, nyomdászok és a kiadás idejének felsorolása, a nyomdászok, kiadók, könyvárusok, megrendelők és működési helyük megadása, a tulajdonosok, antikváriusok és működési helyük listája, valamint a könyvkötők, mű-helyek és restaurátorok felsorolása. A konkordanciák között a könyvtári jelzet és a tételszám, valamint a különböző bibliográfiák és katalógusok, illetve a tételszám összefüggéseit találjuk. Az adatbázis szakmai lektora Samodai Éva, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár munkatársa és Keveházi Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának főigazgatója volt. „Miközben a régi könyvek lapjait forgatjuk, visszatekinthetünk a régmúltba, átél-hetjük a korábbi olvasók örömeit, áhítatát, félelmeit, a természeti csapások rémüle -tét és a sokszínű tudomány gazdagságának örömét. Mesélnek a könyvek, csak csend -ben hallgatnunk kell őket” – írja a néhány legérdekesebbnek tartott pannonhalmi ősnyomtatványról szóló tanulmányában W. Salgó Ágnes.5 S valóban, a könyvtárak -nak, gyűjteményeknek, de az egyes könyveknek is saját históriája van, így a pan -nonhalmi gyűjtemény szinte minden darabjából külön történetet lehetne írni. Ezt a munkát kezdte meg a szerkesztő 2016-ban megjelent írásában, amelyben az általa feldolgozott anyag ritkaságait, bestsellereit és unikumait emelte ki és mutatta be. Többek közt Hieronymus de Vallibus páduai orvos és humanista költő epikus mun-káját Jézus szenvedéséről 1494-ből, amely Magyarországon csak ebben az egyetlen példányban ismert, vagy a Salzburgi Missalé-t 1492-ből, amely a 15. századi könyv-művészet gyönyörű példánya, szintén az egyetlen fennmaradt kötet Magyarorszá -gon, és érdekessége, hogy nagy valószínűséggel a művet a későbbiek során a passió forgatókönyvének is használhatták. 1487-ből Páduából való a De particularibus diaetis című dietetikai mű, eredetileg arab nyelvű szöveg, latin fordításban. Különleges -sége, hogy az összes élelmiszerfajtát végigveszi, ami emberi táplálékul szolgálha -tott. Az ismertetett könyvritkaságok között szerepel Werner Rolewinck Fasciculus temporum című, fametszetekkel díszített egyetemes történetének 1485-ös kiadása, egy rendkívül népszerű mű, amelyet a 15. században harminckétszer nyomtattak ki. Az ősnyomtatvány-gyűjtemény számos ritkaságából a legfontosabbakat a katalógus is megemlíti. Köztük Antonius Florentinus Summa theologicá-ja 3. részét (29. té-tel), amelyet még Récsey a kötetben található bejegyzés alapján corvinának gondolt (1900-ban a már említett párizsi konferencián tartott előadásában is erről beszélt), de a további kutatások alapján a szakemberek nem találtak ezt megerősítő egyedi bizonyítékot a kötetben, így jelenleg nem sorolják a corvinák közé. Könyvritkaságnak számít Cicero Epistolae ad familiares címmel 1495-ben Milánóban megjelent, le-veleket tartalmazó kötete is (86. tétel), amely a GW szerint a pannonhalmin kívül csak két példányban létezik a világon. A Missale Quinqueecclesiense , a pergamenre 5 W. Salgó Ágnes, Amiről a régi könyvek mesélnek , in Collectanea Sancti Martini IV. A Pan nonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 4, szerk. Dénesi Tamás, Pannonhalma, 2016, 63.
