Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
226 Zsidi Vilmos – Osváth Zsolt építve (Excel formátumban) egy táblázatot, amely a következő rovatokat tar-talmazza: az oklevél kiadójának neve; az oklevél típusa; az oklevél megpecsé -telési módja; az oklevél nyelve; az oklevelet őrző intézmény rövidített neve; az oklevél feldolgozásának módja (pl. leírva + digitalizálva). Összeállítottunk továbbá Word formátumban egy jegyzéket, amely tar-talmazza, hogy a kutatás jelen szakaszában a történelmi Magyarország te -rületén működött mely felsőoktatási intézményeiből rendelkezünk jelenleg oklevéllel, illetve hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyekből nem rendelkezünk még diplomával. A feltáró- és gyűjtőmunkát kiterjesztettük az egyetemi szaklevéltárakon kívül más hazai közgyűjteményekre (egyházi levéltárak, múzeumi adattárak, könyvtári kézirattárak) is. A pozsonyi Comenius Egyetem Levéltárával, illet-ve az erdélyi katolikus levéltárakkal kialakított szakmai kapcsolatok révén lehetőségünk nyílott kutatómunkánkat a határokon túlra szélesíteni. A kuta-tási program jelenleg is folyik, és igyekszünk minél több, a történeti Magyar -országon működött felsőoktatási intézmény által kiadott oklevelet beilleszte -ni a folyamatosan bővülő adatbázisba. Kutatómunkánk eredményeit eddig is több hazai és egy nemzetközi szakmai rendezvényen ismertettük. 3 Jelenleg (2016. szeptemberig) A magyarországi felsőoktatási intézmények képesítő és doktori oklevelei (1642) 1775–1948 című adatbázisban közel 80 egykori felsőoktatási, illetve felsőfokú szakképző intézmény által kiadott 675 darab képesítő és doktori oklevél, valamint végbizonyítvány (absolutorium) , illetve bizonyítvány (testimonium scholasticum) alapadatai kerültek rögzítésre. Ez utóbbi két típusba tartozó tanulmányi okiratok, amint arra a ké-sőbbiekben még kitérünk, nem tekinthetők oklevélnek. Ennek ellenére e do-kumentumokat is felvettük az adatbázisba, mégpedig azért, mert az adott fel sőoktatási intézményekből (pl.: királyi akadémiák)4 más típusú tanulmányi oklevél típusa; 5.) az oklevél megpecsételési módja; 6.) az oklevél tervezője (ha ismert); 7.) az oklevél állapota; 8.) az oklevél anyaga; 9.) az oklevél (eredeti) száma; 10.) az oklevél mérete; 11.) őrzési hely, közgyűjteményi jelzet; 12.) képi ábrázolás (címer, eszközök stb.); 13.) van-e valamilyen másolat (digitális, analóg) az oklevélről; 14.) megjegyzés; 15.) az adatfelvétel dátuma, az adatfelvevő neve. 3 Osváth–Zsidi (2007); Osváth – Zsidi (2012); Zsidi – Osváth (2012); Zsidi – Osváth (2013). 4 A királyi akadémiák felállítását az első Ratio Educationis írta elő. Létrejöttük a ma-gyarországi felsőoktatás összetettebbé válását hozta magával. Hiszen ezek a jogi képzést nyújtó intézmények (jogakadémiák) lehetővé tették a jogi ismereteknek az egyeteminél alacsonyabb szintű elsajátítását. Öt helyen állították fel ilyen intézményeket: Győrben, Kassán, Nagyszombatban, Nagyváradon és Zágrábban. II. József oktatási reformjai-nak részeként földrajzilag átszervezte a királyi akadémiák rendszerét. Győrből Pécsre, Nagyszombatból pedig Pozsonyba költöztette át az intézményeket . A Pécsi Királyi Akadémia 1785 és 1802 közt állt fenn, e zt követően visszaköltöztették régi székhelyére. Eddig a Győri, a Pécsi és a Pozsonyi Királyi Akadémia által kiadott tanulmányi okiratokat ismerünk. Győri keltezésűt két darabot, pécsit és pozsonyit egyet-egyet. Ezek mindegyike tanév végi bizonyítvány (testimonium scholasticum).
