Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
188 Vajda Tamás fejlődésnek azt a tendenciáját, amely az idealizmushoz vezet. Az ifjú ugyanis erősen idealista, könnyű megnyerni mindenféle szélsőséges akcióra. Ilyenkor jut nagy szerep a nevelőnek, aki hivatott a gyermeket megfékezni.120 Szintén a továbbképzés keretében 1936. október 28-án A gyermeki lélektan mai állása címmel tartott előadást, amelyben ismertette Charlotte Bühler elméletét, aki a külsőleges beosztás helyett az elmélyülő, tudományosabb pszichológiai beosztást ajánlja. Majd a gyermeki intelligencia egyes megnyilatkozási fázisairól beszélt.121 Az 1937/1938. tanév pedagógusi továbbképzése keretében 1937. november 9-én Anglia nevelésügye címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy „Euró pa a legtöbb új gondolatot (sport, higiénia, fejlődéselmélet, stb.) Angliától kapta. Ezek a nevelés terén is éreztetik hatásukat. Angliában a tanítás és nevelés nem politikum, nem állami, hanem társadalmi feladat”.122Várkonyi professzor tudományos és közéleti tevékenységét nagyfokú szo -ciális érzékenység jellemezte. Gyakorta mutatta be a közösségi felelősség lé -lektani összefüggéseit és a szociális nevelés kérdéseit. Többször pedig maga is aktív társadalmi szerepet töltött be. 1932. április 19-én a Magyar Izraeli-ta Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete (MIEFHOE) kultúr estsorozatában tartott előadást A szociális nevelés problémái címen.123 1932. szeptember 7-én nyílt meg az első szegedi tanyakiállítás, amely megmutatta a kiutat a nemzetközi hitel- és kereskedelmi válság következtében kibonta-kozó gazdasági csődhelyzetből. A nagyszabású kiállítás az iparos tanonc iskola előző évben átadott új épületének földszintjén mutatta be a Szegedi Alföldkutató Bizottság 6 év alatt végzett munkáját. A korabeli újságcikk szerint „[a]z egyetem Földrajzi Intézete, statisztikai szemináriuma és lélek -tani laboratóriuma Kogutowicz Károly, Surányi-Unger és Várkonyi profes z -szorok vezetésével, tanársegédek és tanítványok egész légiójával hónapokig tartó munkában azon fáradozott, hogy többéves kutatásaik eredményeit tár-ják a nagyközönség elé. Céljukat tökéletesen elérték. [...] Gondolkodóba ejte -nek a Várkonyi Hildebrand professzor vezetése alatt Krényei Béla tanársegéd készítette grafikonok a tanyai gyermekek értelméről.”124 A továbbiakban sem szakadt meg kapcsolata a Szegedi Alföldkutató Bizottsággal. Annak 1935. május 29-én tartott kongresszusán az Orvos-Biológiai Szakosztály javasla-tai között szerepelt Várkonyi professzornak a Gyermekvédelmi Szakosztály felállítását célzó indítványa.125 1938. február 22-én az egyetemi tanács ülése elhatározta, hogy az egyetemi hallgatóság és a város közönsége számára szo-120 SzN 12 (1936) febr. 23. 7.121 Dm 12 (1936) okt. 29. 5.122 SzÚN 19 (1937) nov. 10. 2. Dm 13 (1937) nov. 10. 6.123 Dm 8 (1932) ápr. 19. 6.124 SzÚN 14 (1932) szept. 7. 2.125 Dm 11 (1935) máj. 30. 3.; SzÚN 17 (1935) máj. 30. 4.
