Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
178 Vajda Tamás konyi Hildebrand cikkei a német mellett angol, amerikai, francia, olasz művek alapján is figyelemmel kísérte a nemzetközi eredményeket. 471937-ben jelent meg első nagyobb lélegzetű pszichológiai tárgyú kötete, a Bevezetés a neveléslélektanba . Hamarosan kimondottan pedagógiai témájú művei is napvilágot láttak: a Neveléstan (1938), A nevelés néhány alapelve (1939), majd A gyermek lélektana (1938–1940) című könyvének két kötete, ami a kortárs szakemberek szerint kora legátfogóbb pszichológiai témájú tudományos műve.48 A termékeny szegedi időszak alatt Várkonyi közel 100 publikációt tett közzé.49 Neve gyakran szerepelt a Gyermek és a Magyar Pszichológiai Szemle című folyóiratok hasábjain, utóbbinak hat éven keresztül főszerkesztője is volt. 50 Várkonyi hatása tudományos iskolateremtő egyéniségként is rendkívüli-nek mondható. A szegedi Pedagógiai Lélektani Intézet Klebelsberg Kuno mi niszteri hozzájárulásával és a Rockefeller Alapítvány támogatásával 1931-re pszichológiai laboratóriumot épített ki. Így „nemcsak az egyetemi tanszék-kel kapcsolatos pedagógiai-lélektani gyakorlatok folyhattak, hanem ezekkel együttesen a Rockefeller Alapítvány kívánta kutató tevékenység is lehetőséget nyert”. 51 A modern felszereléssel büszkélkedő laboratóriumban számos tehetséges tanítványa vált egy életre a kísérleti pedagógia és a neveléslélek-tan elkötelezettjévé. Várkonyi a pszichológia tudományos és gyakorlati jelen -tőségének ékes bizonyítékát látta ebben a laboratóriumban, s büszke volt az itt folytatott empirikus és kísérleti kutatómunkára.52 1932. november 18-án nagyszabású előadásban és nyilvános helyszíni kísérletekkel mutatta be a sze gedi nagyközönségnek a laboratóriumot: „Egy év óta teljesen készen áll a szegedi lélekkutató intézet. Giese, Piorkovszki, Moede, Schultze és dr. Vár-konyi Hildebrand konstrukciói egészítik ki a pompás készültségű intézetet, amelyben serényen folynak a képességvizsgálatok, a pályaválasztási vizs-gák és a személyiség vizsgálatok. Pszichoanalízissel a lélektani intézet nem foglalkozik. A laboratóriumban Várkonyi professzor bemutatta, miképpen vizsgálják egyes tesztekkel és modern műszerekkel például a sofőröknél, pi-lótáknál és mozdonyvezetőknél a megosztott figyelmet.” 53 A laboratórium az egyetem látványos büszkeségei közé tartozott. Így amikor 1933. március 13-án Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Baranyi Tibor főispán társaságában megtekintette az egyetemet, a földrajzi és a régészeti intézet 47 Simon (1965), 491–492. 48 Csomortáni (2008), 55–56. 49 Varga (1993), 15. 50 Pukánszky (2002), 104–105. 51 Várkonyi (1934), 25. 52 Varga (1993), 15. 53 Dm 8 (1932) nov. 19. 4.
