Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Várkonyi Hildebrand a szegedi egyetemen (1929–1940) 177 Gazdag kutatói tevékenysége Várkonyi Szegeden töltött évei alatt sokoldalú tudományos munkát végzett: az 1930-as évek második felétől 1940 októberéig jelentős művek egész soro-zatát alkotta. Kutatói érdeklődésének középpontjában a nevelést megalapozó pszichológiai kérdések állottak. 1934–1940 között 37 tanulmányt jelentetett meg A Cselekvés Iskolája c ímű szegedi folyóiratban. A munkák két csoportba sorolhatók. Az első csoportot két különálló tanulmány alkotja, A cselekvő iskola lélektani alapja , valamint a Védekező magatartások gyermekkorban . A második csoport 35 összefüggő tanulmányból áll, amelyek a Nevelés és gyakorlati lélektan cím alatt jelentek meg.43 Az 1933–1944 között megjelenő A Cselekvés Iskolája c ímű didaktikai, pedagógiai, módszertani folyóirat szerkesztője dr. Kratofil Dezső (1884–1976), a gyakorló polgári iskola igazgatója volt. A gya-korló polgári iskola tanárai a reformpedagógia új törekvéseit (tanulói akti -vitás, öntevékenység és csoportmunka, élményszerűség) ültették át a gya -korlatba úgy, hogy közben nem tévesztették szem elől az adott iskolatípus sajátos célkitűzéseit és az adott korszak pedagógiai realitásait sem. Az iskola pedagógusai szerencsés kézzel ötvözték a hagyományos pedagógia értékeit a reformpedagógia „mérsékeltebb” irányzatainak törekvéseivel.44 A folyóirat példátlanul széles hatást ért el: a polgári iskolák és középiskolák, valamint a tanárok tömegei járatták. „A két világháború közötti neveléstudomány jelentős, sok tekintetben hézagpótló kezdeményezése volt ez a folyóirat, és maga köré gyűjtötte mindazokat, akik a hagyományos oktató iskolával szem-ben a tanulók aktivitását, tevékeny, cselekvő erőinek felszabadítását, az élet követelményeinek figyelembevételét, a gyakorlatiasság elvét tűzték zászlójukra.”45 Várkonyi Hildebrand nemcsak a folyóirat legtermékenyebb írója volt, alapvetően határozta meg a gyakorló polgári iskola szemléletét és pedagógiai irányultságát. A cselekvő iskola lélektani alapjai c ímű dolgozata szerint „A cse -lekvő iskola spontán tevékenységet követel meg a növendékektől. A spontane -itás a lelki energiának s lelki mozgásoknak belülről eredő indításokat nyújtó alapja. Amíg a növendék tevékenységének célja csak kívülről ráoktrojált cél – csak a nevelő által kívánt cél –, amely a növendék belső világától idegen, s abba szervesen bele nem organizálódott, vagy nem belőle ébredt, addig cse-lekvése nem lesz spontán, azaz igazán értékes cselekvés.” 46 Amíg a fo lyóirat szerzőinek többsége elsősorban a német nyelvterület szakirodalma alapján tájékozódott a reformpedagógia első világháborút követő történéseiről, Vár-43 Szabó (2016), 31–37. 44 Németh–Skiera (1999), 93. 45 Veszprémi (1988), 195. 46 Várkonyi (1934–1935), 108.
