Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Várkonyi Hildebrand a szegedi egyetemen (1929–1940) 173 Magával ragadó oktatói tevékenysége Várkonyi Hildebrand széles látókörű, nagy műveltségű tudós, elegáns, köny -nyed stílusban, rendkívül modern szellemben és hatásosan oktató karizma -tikus előadó volt. Rendre más karokról is hallgatók tömegeit vonzották órái, amelyeket ezért az egyetem legnagyobb termében, az Auditorium Maximumban kellett tartani. 36 Magával ragadó módon népszerűsítette a legmoder nebb nek számító pszichológiai irányzatokat.37 Tanítványa, Baróti Dezső, két leírásában is szemlélteti híres előadásait. „Várkonyi Hildebrand akkor még a bencés tanítórend tagja volt, de inkább egy felvilágosult francia abbéhoz hasonlított. A pedagógiai lélektan ürügyén a modern pszichológia világába vezetett be bennünket.” 38 „Professzorsága első éveiben a későbbi publiká -cióinak csak az első, a témák lehetőségeivel még kísérletező, a tudós belső monológjai feltárásaitól sem visszariadó változatait kaptuk tőle. Néha egye-nesen »in statu nascendi« pillanthattunk bele gondolatai megszületésébe. Az egyetemi előadások új stílusa volt ez, amely az előre leírtaknak az élő be-szédnél kötöttebb szabályait egy társalgó hang irányába oldotta fel, s ezzel máris közvetlenebbé és érdekfeszítőbbé vált, mint a hagyományos katedrai retorika képviselőié. [...] a szenzáció erejével hatottak a »Várkonyi-órák« és a szemináriumok. Már csak azért is, mert ezek során sokkal behatóbban is -mertette a tárgyalt kérdések irodalmát, mint a publikációiban, ahol elegendő lehetett, ha szűkszavúan szólt róla. Így azután nemcsak a pedagógiai lélektan új irányzatait (Claparède, Ferrière, Piaget etc.) méltatta, a modern pszicholó-gia szinte valamennyi jelentős képviselőjével megismerkedhettünk nála, töb -bek között Pavlovval, Junggal, Adlerrel, hogy csak azoknak a nevét említsem, akikről akkoriban nemcsak hazánkban, más országokban sem sokat beszél-tek egyetemi katedrákról. Aligha túlzok tehát, amikor azt állítom, hogy azt a kor szerű lélektani műveltséget, amelynek így vagy úgy későbbi pályánkon is nagy hasznát vettük, nálunk akkoriban csak a szegedi egyetemen lehetett megszerezni.” 39Szegedi oktatói tevékenysége két szakaszra osztható. Az első szakasz az 1930. február és 1934. december közötti időszakra esik, amikor a Neveléstu-dományi Intézetet Imre Sándor professzor vezette. Ezekben az esztendőkben a pedagógiai stúdiumok megtartását a Neveléstudományi Intézet biztosítot-ta, így Várkonyi oktatói tevékenysége a lélektanra, a fejlődéslélektanra, a pe -dagógiai lélektanra és a didaktika lélektani alapjaira korlátozódott. Szemesz -terenként három kurzust hirdetett meg, közülük a főkollégiumot rendszerint heti 3 órában, a másik kettőt heti 2–2 órában. Így átlagosan heti 7 órát tartott. 36 Varga (1993), 16. 37 Pukánszky (2002), 103. 38 Baróti (1977), 149. 39 Baróti (1988), 199.
