Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
I. Tanulmány
16 Schilde René Tolerancia A város életének meghatározó jelleget adott a felekezeti sokszínűség: vala-mennyi nagy magyarországi felekezet jelentős számban képviseltette magát Pápán. 1880-ban a város népessége 14.654 fő, melyből 8276 római katolikus, 3550 izraelita, 1594 református, 984 evangélikus, 3 görögkatolikus felekezetű. 30Természetesen meghatározó kérdés volt a dualizmus korszakában is, hogy vajon a különböző felekezetű városi polgárok mennyire tudnak békében egy-más mellett élni, mennyire toleránsak a más felekezetűekkel szemben. A to -lerancia megléte vagy éppen hiánya fontos szerepet játszott a város életében, működésében. A város polgárai büszkén hirdették, hogy alapvetően a más felekezetűekkel (így a zsidókkal) szembeni toleráns viselkedés jellemezte a város életét. Láng (Jehuda) Gyula emlékkönyvében a dualizmus kori, feleke-zetek közötti békés együttélés számos példáját sorolta fel, többek között utalt Néger Ágoston római katolikus apátplébános Lövenstein Adolfnál tett láto-gatásaira Szimchasz Tórakor, Blau Henrik izraelita polgári iskolaigazgató és Baldauf evangélikus püspöki titkár közös tavasz esti sétáira, Antal Géza refor-mátus püspök és Beck Zsigmond zsidó kereskedő baráti beszélgetéseire, vagy éppen Lövenstein Adolf izraelita hitközségi elnök végrendeletére, amelyben meghagyta, hogy halála napjának évfordulóin a városra hagyott összegből vendégeljenek meg 10 katolikus, 10 protestáns, 10 izraelita szegény embert. 31 Hudi József a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy egyik alapítójáról, Voyta Adolfról szóló tanulmányában is utal arra, hogy az építészként és a város közéletének egyik meghatározó tagjaként működő, egyébként katolikus vallá-sú Voyta baráti körében egyaránt megtalálhatók katolikusok, evangélikusok, reformátusok, izraeliták.32 A helyi szabadkőműves páholy (1875–1892) a hu -manitás jegyében felekezetek felett álló szervezetnek vallotta magát, a tagok között mindegyik felekezet képviseltette magát. A város első és akkoriban egyetlen hetilapja, a kutatásunk során fontos forrásként szolgáló Pápai Lapok (1874–1919) is az ő befolyásuk alatt állt, számos tagjuk volt a lap újságírója, a lap eszméik terjesztésének rejtett fórumává vált, céljukként a város gazdaságának, kultúrájának előmozdítását tűzték ki. 33 A szabadkőművesek által hir -detett felekezetek felettiség, tolerancia így a helyi lap hasábjain keresztül is alakíthatta a város közhangulatát, kutatásom során ennek számos jelével talál-kozhattam. Igaz, mint ahogy majd látni fogjuk, több alkalommal nyílt vitafóru -mot is biztosított felekezeti kérdésben, mint például az 1882-es, a református 30 Pölöskei (1994), 406, 409. 31 Láng (1974), 125–126. 32 Hudi (2013), 231. 33 Hudi (2011), 25–39.
