Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
A pannonhalmi bencés szerzetesség újraindulása... 139 felszerelésére hagyott pénzösszeg átadására, illetve a lébényi apátságra vo-natkozó iratok (legalább másolatban történő) elküldésére, mert időközben II. Ferdinánd az apátságot a győri jezsuita kollégiumnak adományozta.65 A bencés rend visszaállításán gondolkodó Himmelreichnek tehát nem sikerült a lébé-nyi apátságot saját javadalmául, esetleges leendő bencés konvent helyszínéül megszereznie. Az adományozás azonban a győri kollégium alapítványának ügyét sem oldotta meg, mivel az apátság egykori birtokai nagyrészt nem a jezsuiták kezébe, hanem Zichy Pál győri magyar főkapitány-helyetteshez mint zálogbirtokoshoz kerültek.66 Az apátság egykori falvainak – Lébény -nek, Szentmiklósnak és Mecsérnek – a birtoklásáért a győri kollégium nevé -ben Lippay János rektor és Belecius Péter mint volt győri rektor 1638-ban és később is hiába folyamodtak. 67 A győri kollégium 17. század végi urbá -riumtöredékei alapján az apátsághoz tartozó javakból a jezsuiták csak tö-redék birtokrészeket tudhattak magukénak: Lébényben csupán három fél -telkes jobbágyuk és egy házuk, a szomszédos Barmason 68 pedig 9 féltelkes jobbágyuk volt. Barmas azonban 1666-ra a járványok és a katonai sarcolás miatt teljesen elnéptelenedett. 69 A lébényi apátság azonban, ha nem is oldotta meg a győri kollégium alapítványának hiányosságait, temploma révén még-is fontos szerepet játszott a győri jezsuiták tevékenységében. Mint „vidéki” zarándokközpontjuk, a Győr környékére kiterjedő, vallási megújulást célzó missziós, apostoli munkájuk egyik gyújtópontja lett az 1640-es évek végére valóban felújított Szent Jakab-kegytemplom, amely a 17. század folyamán a győri katonaság körében is nagy népszerűségnek örvendett. Az apostolszent csodatévő, gyógyító közbenjárása és a jezsuiták népszerűsítő munkája évente több ezer hívőt is odavonzott. 70 65 PRT XII/B, 216–217. Az adományozás 1631-ben történt, a jezsuitákat 1638-ban iktatták birtokba.66 A Zichyek kegyuraságát említi: PRT XII/B, 217. Vö. Kiszeli (2008), 46–48. 67 Vö. ÖStA FHK HFU r. Nr. 158., Konv. 1638. dec., 90–91. (Bécs, 1638. dec. 1.) Udvari Kamara a Magyar Kamarához; uo. r. Nr. 159., Konv. 1639. febr., 127–134. (Pozsony, 1639. jan. 14.) Magyar Kamara az Udvari Kamarához (mellékletekkel); uo. r. Nr. 159., Konv. 1639. febr., 163–164. (Bécs, 1639. febr. 12.) Udvari Kamara a Magyar Kamarához (Lippay János győri rektor kérvényét, amellyel Lébény és Szentmiklós, egykor a lébényi apátsághoz tartozó falvaknak a győri kollégium számára való átadását kéri, elutasítják, mivel a falvak a ma-gyaróvári uradalom részeként, uralkodói megerősítéssel Zichy Pál győri főkapitány-he -lyettes és örökösei zálogbirtokában vannak); uo. r. Nr. 182., Konv. 1650. jan., 8–15. [s.l., s.d.] Belecius Péter (korábbi) győri rektor kérvénye Lébény, Szentmiklós és Mecsér falvak érdekében (mellékletekkel).68 Ma külterület Bormászpuszta néven, az első katonai felmérésen Bormhaz/Baromház néven.69 JTMRL Urbarium Bonorum, 100–104.70 Lébény kultuszáról a jezsuita éves jelentések alapján lásd: Kádár (2016), 254–255, 260, 299.
