Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
164 BAJNÓCZI GÁBOR munkánkban.”4 Valószínűleg nem arra a dogmatizmusra gondolt, amire az utasí tás fogalmazói: a nevelői-oktatói munkában előforduló hibákra próbálta mindösz szesen felhívni a figyelmet. Az új tanév bizonyos szempontból viszont ugyanúgy indult, mint az eddigiek: az anyakönyvbe ismét be kellett írni nem csak a szülők jelenlegi, hanem 1945 előtti foglalkozását is, majd különböző megjelölésekkel látták el a diákokat: M (munkás), Dp (dolgozó paraszt), Ért (értelmiségi), Alk (alkalmazott), E (egyéb). Ez utóbbi még nem az, amire elsőre gondolnánk: az „osztályidegen elemek” jele az X volt. A hajdani csendőrök, földbirtokosok, minisztériumi osztályvezetők, katonatisztek, kereskedők és malomtulajdonosok 1945 utánra segédmunkássá, éjjeli őrré, „figuránssá” vagy éppen fűtővé lettek, gyermekeik pedig X jelzéssel, egyházi gimnáziumba járva, szinte bizonyosan elvesztették a lehetőséget, hogy egyetemen tanulhassanak tovább – Magyarországon. A szeptemberben beiratkozott 291 tanuló közül 24 tartozott közéjük. Legnagyobb arányt az értelmiségi származásúak tették ki, a tanulók majdnem 50%-át. Azonban évről évre küzdeni kellett a felügyelő hatósággal, mert szerintük a munkásréteg kevéssé képviseltette magát az iskolában (19 fő). Az anyakönyvben tapasztalható egyfajta – szinte bizonyosan nem véletlen – következetlenség: igen sok jelzés hibásan mutatja a diák származását, leginkább az X jelzés rovására. 5 Sárközy Pál főapát6 iránymutatása nem az oktatás politikai szempontból való áttekintését kérte igazgatójától: „Az elmúlt hónapok sokban igazolták iskolánk nevelőinek tartózkodó magatartását bizonyos túlzókkal szemben. Fontos azonban, hogy ne csak a kritikák jogosultságára gondoljunk, hanem minden lehető eszközzel iparkodjunk megnyerni a bizalmatlanságra, sőt nem egy esetben cinizmusra hajló ifjúságot az igazi eszmények szolgálatára.”7 Hogy mit is jelentenek a mon datok, sejteni lehet: mely dolgokhoz viszonyultak cinizmussal és mit tekintettek értéknek, fontos eszménynek, ez kiderül az októberi események tárgyalásakor. Az állami szervekkel való viszonyban az iskola vezetését az alaposság és a kimértség jellemzi. Az alábbi dokumentum egy, nem az iskola ellenőrzésére szolgáló szerv figyelmét próbálja irányítani. Először nézzük, hogy a „Propagandaanyag-terjesztő” 1956. szeptember 14-i levelében mire is akarná hatóságként rábírni az iskolát: „Kedves Elvtársak!” – szólítja meg Söveges Dávid bencés szerzetest, 4 PFL PBG Jegyzőkönyvek 1-1/1956–57. Söveges Dávid igazgató beszéde. 5 PFL PBG Anyakönyvek. A Pannonhalmi Gimnázium anyakönyve az 1956–1957-es tanévre. Valamint PFL PBG Iktatott iratok 15-2/1956–7. 6 Dr. Sárközy Pál (*1884) 1909–1910 között gimnáziumi tanár volt Győrött, 1910–1947 között főiskolai tanár Pannonhalmán. Közben 1929–1938 között perjel, 1930–1933 között rendi főigazgató, 1931–1938 között főiskolai igazgató. 1938–1952 között bakonybéli apát, 1947–1952 között pannonhalmi kormányzó apát, majd 1957. május 10-én bekövetkezett haláláig főapát. Névtár (1987), 151. 1161. sz. 7 PFL PBG Iktatott iratok 193/1956.
