Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
SZENT MÁRTON TANÍTVÁNYA 97 ton legendájában. Kultusza földrajzilag meglehetősen körülhatárolt körzetben – a mai Franciaország egyes részein – terjedt el, tehát a pecsétábrán való feltűnése valamiféle – közvetlen vagy közvetett – francia hatást feltételez. Francia impulzus számos irányból érhette a szerzetesközösséget. II. András király második felesége, Courtenay Jolánta királyné udvartartásával francia származású lovagok, udvarhölgyek és papok érkeztek az országba. Jolánta testvére, Courtenay Róbert latin császár 1220–1221 őszén–telén Magyarországon keresztül utazott Konstantinápolyba, és útját megszakítva, kíséretével hosszasan vendégeskedett a királyi udvarban. Egyes feltételezések szerint a Courtenay családdal együtt érkezett Magyarországra Villard de Honnecourt, a 13. századi francia építészet jeles, ám rejtélyes alakja. A 13. század első felének Magyar Királyságában több francia származású pap töltött be magas egyházi hivatalt, példaként említhetjük Róbert esztergomi érseket (1226–1239), Bertalan pécsi (1219–1247), Bertalan veszprémi (1226–1244) és Rajnald erdélyi (1222–1241) püspököt. A városokba a 11–12. században betelepülő hospesek, vendégek egy része Észak-Franciaországból érkezett. A korszak nagy építkezésein művészettörténetileg kimutatható a francia tanultságú kőfaragóműhelyek munkássága, amelyek egyik legmarkánsabb példája éppen a pannonhalmi Porta speciosa. 22 Francia hatást tükröz a hiteleshelyi pecsétnyomó figurastílusa, amelyben az 1230-as évekre jellemző klasszikus gótikus kisművészetre és épületszobrászatra jellemző jegyek ismerhetők fel.23 Ezen a ponton érdemes fontolóra vennünk a pannonhalmi és a somogyvári apátság pecsétjeinek hasonlóságait, hiszen a Szent Egyed apátság filiális viszonyban volt a saint-gilles-i apátsággal, és a monostorban még a 13. század első felében is akadtak francia szerzetesek. 24 A felsorolt tények természetesen nem elegendőek az ismertetett értelmezés tudományos igazolásához, ugyanakkor hozzájárulhatnak a pecsétábrán látható jelenet megfejtéséhez és képi programjának tisztázásához. 22 Courtenay Jolánta és Courtenay Róbert latin császár magyarországi tartózkodásáról lásd BÁRÁNY (2013); a francia származású főpapokról lásd KOSZTA (1994). A városok „latin” lakosságáról és kézművesiparukról újabban lásd P ETROVICS (2012); S ZÉKELY (2012); S ZENDE (2013). Az építészeti kapcsolatokról lásd T AKÁCS (1996a); Villard de Honnecourt-ról: GEREVICH (1971);; TAKÁCS (1994b). 23 TAKÁCS (1992), 76, T AKÁCS (1996b), 504; T AKÁCS (2001b). 24 PRT XII. B, 149–152; KISS (2001): http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/kissgergely2. htm (Letöltés ideje: 2015. november 2.). Lásd még: GYŐRFFY (1992); MAGYAR (1992); FÜGEDI (1992).
