Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

II.Közlemények

88 T. ORGONA ANGELIKA A jelenet eredeti értelmezésének írásos nyoma nem ismert. A 20. század for­dulóján megjelent nagy rendtörténet írói több helyütt említik a pecsétnyomót. Egymással egybehangzóan a főalakot Tours-i Szent Márton püspökkel, a monos­tor patrónusával azonosítják, azonban a leírások további részét az eredeti tárg gyal összevetve egyértelműen kiderül, hogy a régi pecsétnyomó helyett a 18. század elején készült, megújított tipáriumot vették mintául. A régi és a megújított pe­csétábra között lényeges különbség, hogy a barokk darabon a szent lábai nem zsámolyon, hanem sárkányon pihennek. Erre utalt Gyulai Rudolf, amikor papírra vetette: a szent „trónon ül szolgálattevő papoktól környezve, lábainál tűzokádó sárkány van.”2 A rendtörténet leírásainak további része egyik pecsétnyomóra sem illik. Sörös Pongrác szerint „jobbja felől a szent áldó kezénél repülő angyal kelyhet tart, balján keresztet tartó szerzetes áll.”3 A térdeplő alak azonban nem angyal, a bal oldali szerzetes pedig edényt és nem keresztet tart. A tudós szerzetesek pecsétképre vonatkozó ikonográfiai értelmezését Sólymos Szilveszter cáfolta meg. A bencés történész – 18. századi írott és képi forrásokra 2 PRT I., 504. 3 PRT II., 248. 1. kép. A pannonhalmi konvent pecsétnyomója, 13. század második negyede, Pannonhalmi Főapátsági Levéltár. Tihanyi Bence és Bakos Ágnes felvétele.

Next

/
Thumbnails
Contents