Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
74 SZENDE LÁSZLÓ találkozót Budapesten tartsák meg. 147 Mindössze két év állt rendelkezésre a szervezéshez, a gigászi feladatból Rómer mellett Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója egyaránt oroszlánrészt vállalt, illetve Hampel József148 nevét is mindenképpen meg kell említenünk. Jól látták annak a lehetősé gét, hogy a magyarországi régészet bemutatkozhat a nemzetközi tudományos közélet előtt, ezért 1875. március 5-én kiáltvánnyal fordultak az intézményekhez. „A kongresszus tartalma alatt a fővárosban olyan kiállítás fog a történelem előtti tárgyakkal szerveztetni, mely nemcsak a nemzeti múzeumok ösz szes efféle kincseit foglalja magában, hanem a magyar vidéki múzeumoknak és egyes szakemberek ősrégi tárgyak gyűjteményeiből tünteti fel a legtanulságosabb példányokat természetben, vagy teljes okadatolt lajstromokban, rajzokban vagy gipszöntvényekben.”149 Rómer fáradhatatlanul dolgozott, kiterjedt levelezést folytatott,150 a napilapokat és a folyóiratokat egyaránt felhasználta a siker érdekében. Egyszer a szervező bizottság működéséről számolt be, majd biztatta vidéki munkatársait az ősrégészeti térkép pontos adatainak összegyűjtésére, bronzkori ásatásokat végzett, számba jöhető telepeket járt be, s készült a nagy beszámolóra, amely fél évszázad munkájának eredményeit ismertette. 151 A kongresszus 1876. szeptember 4-én, a kiállítás szeptember 9-én nyílt meg. 152 Az elért eredmények – nem utolsósorban a gazdag, az ország vármegyéiből összegyűlt kiállítási anyag, a lelőhelyeket szemléltető, a megyénként szervezett gyűjtők lelkes munkájával készült átfogó térkép, illetve a magyarországi vonatkozású előadások jelentik azt a határkövet, amelyhez a hazai ősrégészeti kutatás eljutott. A több száz magyar és külföldi résztvevő több nagyszabású kiránduláson vehetett részt, ahol a helyszínen szemlélhették meg a különböző ásatásokat. „Annyi bizonyos, hogy a kongresszus óta már nem ismeretlen föld többé Magyarország az ősrégészek előtt. A világ tudja, hogy e tudomány terén mi is serényen munkálkodtunk, és hogy e szak előbbrevitelében a magyar is betölti a maga fontos szerepét” 147 Rómer levele szerint „az oroszok mindent elkövettek, hogy Moszkvát választassák, de még így is győztünk minden szavazattal 3-4 ellen. Valóban dicső misziónk lesz, melyben mindnyájunknak kell összesegítenünk, ha azt akarjuk, hogy a svédek mellett kiknek élén mindenütt maga a királyi család állott tisztelettel megállhassunk, és a congressus várakozásának megfeleljünk.” Rómer Flóris Ipolyi Arnoldhoz, OSZKK Levelestár, é. n. [1874. augusztus 20. előtt] 148 Többek között ő készítette el a kiállítás francia nyelvű katalógusát. HAMPEL (1876); ORTVAY (1915), 196. 149 MNM TA, Érem- és Régiségtár Iratanyaga, 1875; PROHÁSZKA (2012b), 13. 150 A konferenciával kapcsolatban 1875 és 1877 között 1371 levél érkezett a szervezőkhöz, ezekről külön jegyzéket vezettek. Az iratok egy része megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában. MNM RA, Rómer Flóris hagyatéka, Ha 94. IV. 8.; PROHÁSZKA (2012c), 29. 151 A kongresszus előkészületeinek legújabb, igen részletes összefoglalása: PROHÁSZKA (2015) 152 Az eseményekről szóló alapos beszámoló: HENSZLMANN (1876).
