Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
70 SZENDE LÁSZLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum jelentős tudományos hátteret jelentett Rómer számára. Hivatali elfoglaltsága mellett maradt ideje a publikálásra, a tudományos utakra, illetve a korábbi kutatások közzétételére, más témák feldolgozására. 139 Rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, székfoglaló előadását 1872. május 6-án A magyar jelmezről címmel tartotta meg. 140 1873-ban megjelen tette A régi Pest című munkáját, amelyben értékes adalékokat közölt a település római és középkori előzményeiről. Fraknói Vilmos dicsérő szavai szerint „A város régibb történetének és középkori épületei csekély maradványainak vázlatos ismertetése után, tulajdonképpeni feladatául azt tűzi ki, hogy a törökök kiűzetését követő időszakot, a város újjászületésének viszonyait, a XVII. század végétől a XVIII. század közepéig állítsa szemünk elé.”141 1874-ben Thornban, Königsberg ben és Szentpétervárott járt Corvina-nyomozás végett, az eredményekről a Ma gyar Könyvszemle hasábjain számolt be. 142 Ebbéli tisztségében érte az a felkérés, amely az 1873-as bécsi világkiállításra vonatkozott. Xantus Jánossal együtt az úgy nevezett háziipari tárgyak gyűjtését, válogatását és akár készíttetését bízták rá, ez a 2500 tárgy jelentette a leendő Néprajzi Múzeum alapját.143 Rómer mint egy 500 tárgyat gyűjtött, illetve csináltatott, főleg az ország nyugati részén, a Dunántúlon és a Felvidéken, ebből kb. 180 darab kerámia. Mindez lehetővé tette, hogy behatóan foglalkozzon a magyar fazekasság múltjával és fejlődésével. 144 Rómernek a Múzeumba kerülésével az alá tartozó gyűjtemények is a nemzetközi kutatás homlokterébe kerültek. Desjardins mellett több más neves kutató is élvezte a neves régész vendégszeretetét. 1871 novemberében Jens Jacob Asmussen Worsaae, a Dán Nemzeti Múzeum második igazgatója, illetve Oscar Montelius svéd régész járt az impozáns falak között.145 A magyar régészet és a Nemzeti Múzeum szempontjából a legnagyobb jelentőségűnek a fővárosban rendezett VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus bizonyult, amelynek sikerességében Rómernek múlhatatlan érdemei voltak.146 Az 1874-es stockholmi VII. Kongresszuson Rómer Flóris kezdeményezte, hogy a következő 139 Áttekintve Rómer irodalmi munkásságát, a múzeumi évek alatt megjelent művek mennyisége igen jelentős. H AMPEL (1891), 54–62. 140 Kivonata: Magyar Tudományos Akadémiai Értesítő, 1872, 139–146; KERNY (1989) 141 FRAKNÓI (1891), 191. 142 RÓMER (1876), 1–8. 143 A munkamegosztást árnyalja Xantus 1888. január 27-én írt beszámolója. „Utóbb Romer is kineveztetett saját kérelme folytán társ gyűjtőnek, ő azomban csakis a Tot nemzetiségű vidékekkel foglalkozott, míg az egész Magyar, Székely, Román, Szerb, Orosz, Bolgár, Horváth, Sokácz, Vend, sőt Csángó háziipart én gyűjtöttem össze.” Idézi: S ELMECZI KOVÁCS (1997), 24. 144 RÓMER (1875), 21–23.; KRESZ (1977), 17; Rómer néprajzi gyűjtésének legújabb elemzésére lásd GRÁFIK (2015) 145 Archaeológiai Értesítő, 1871, 5/10, 285. 146 PROHÁSZKA (2012b), 26–27.
