Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
62 SZENDE LÁSZLÓ ható, hogy az igazgatónak írt levelében javasolta a pontos, teljes és megbízható térképek beszerzését, mert ezek segítségével meg tudják határozni a beérkezett leletek pontos helyét.102 Ugyanakkor egyetemi professzorként azt is szem előtt tartotta, hogy az oktatási intézmény Éremtára is gyarapodjon, annál is inkább, mert az akkor érvényben lévő miniszteri rendelet értelmében a földből előkerült érem- és kincsleletekből a Nemzeti Múzeum után az egyetem választhatott. 103 Így került a monói (ma: Mână u, Románia), 1871-ben megtalált nagy éremleletből 125 darab Habsburg dénár és 78 darab lengyel, rigai, brandenburgi stb. ezüstérem a Magyar Királyi Budapesti Tudományegyetem Éremgyűjteményéhez. Az átvételi elismervényt Rómer az egyetem Érem- és Régiségtárának igazgatójaként írta alá.104 A rengeteg feladat következtében időnként Rómer is elérkezhetett tel jesítőképessége határához, ezzel is magyarázhatjuk, hogy 1872-ben lemondott az Archaeologiai Értesítő szerkesztéséről. 105 A tárgyak szakszerű közzététele is erősen foglalkoztatta, amihez minden bizonnyal külföldi példákat is igénybe vett. Nem sokkal kinevezése után tanulmányútra indult, ennek során dalmát, osztrák, itáliai és görög műemlékeket látogatott meg.106 Múzeumőrként végre hatékonyabban tudta gondját viselni a Múzeum kertben felállított római köveknek, a főlépcső alatti, korábban lomtárként használt helyiséget lapidariummá alakíttatta át.107 Módszertani vitába keveredett a kor népszerű történetírójával, Thaly Kálmánnal, aki azt az igényt támasztotta, hogy a középkori és a mohácsi vésztől a szatmári békéig lefolyt időkből származó magyar régiségeknek is legalább annyi teret és gondot szenteljen a Magyar Nemzeti Múzeumban, mint a római és egyházi régiségeknek.108 Rómer a jelenlegi álla-102 Rómer Flóris levele Pulszky Ferenchez, 1872. augusztus 21. MNM TA, Érem- és Régiségtár Iratanyaga, 97/1872. 103 GYÖNGYÖSSY (2010), 20–22. 104 Átvételi elismervény, 1874. július 1. MNM TA, Érem- és Régiségtár Iratanyaga, 194/1874. A 24001 db érem állítólag egy kapufélfa ásása közben került elő. CZIRBUSZ (1874), 37. 105 „E számmal elválok tisztelt, szeretett olvasókörömtől. A legnagyobb erő-megfeszítéssel sem voltam képes mint, kellett és szerettem volna, megbizatásomnak eleget tenni.” Archaeologiai Értesítő, 1872, 6/12, 320; „(Az Archaelogiai Értesítő ) szerkesztőt cserél. Rómer Flóris ugyanis, ki meleg tárgyszeretettel szerkeszté, nem ér rá múzeumi stb. dolgai miatt ...” Vasárnapi Ujság, 19/28, 1872. július 14. 349. 106 Rómer Flóris levele a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatóságához, MNM TA, Érem- és Régiségtár Iratanyaga, 1869. augusztus 15. előtt, 6/1869. Az útra végül ősszel került sor. Vasárnapi Ujság, 16/41, 1869. október 10., 566. 107 „(Római régiség-csarnok.) A múzeumban Rómer Flóris egy hosszú, pínczeszerü helyiséget mely azelőtt sötét lomtár volt, ablakokkal ellátva római régiségek csarnokává alakított át.” Vasárnapi Ujság, 18/20, 1871. május 14. 254. „Egyik érdemes őr, Rómer Flóris, pl. az egyik pinczét gyönyörűen felhasználta a régi római kövek felállítására. Pulszky Ferenc beszéde a képviselőházban, 1872. január 18. Képviselőházi napló , 1869. 20. kötet, 189; KOCSIS (2002), 53. 108 „különösen pedig arra kérjük őt [Rómert]: szenteljen a magyar nemzet múzeumában a középkori és a mohácsi vésztől a szatmári békéig lefolyt időkből származó magyar régiségeknek is legalább annyi teret és gondot, mint a római és egyházi régiségeknek; mert bár ez utóbbiakat,
