Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
RÓMER FLÓRIS TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA 55 Az előbb elmondottak alapján nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a legmegfelelőbb személy került a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legpatinásabb gyűjteményének az élére, és erről a kortársak is így vélekedtek.71 Mivel Érdy Jánost pár nappal később már Rómer követte, feltételezhetjük, hogy az átmenet teljesen gördülékenyen zajlott. A tisztség, később megfogalmazott vallomása szerint, élete egyik „legfőbb vágya” volt.72 Néhány adat arra utal, hogy ennek elnyerése már korábban megfordult a fejében. „Istenem mily boldog lennék fővárosnak régiségei közt – mennyi ott a munka, és hozzá csak maga a szegény Érdi!” – fakadt ki Ipolyinak 1860. március 3-án írt levelében.73 1865-ben, a Kubinyi Ágoston elleni sajtó hadjárat egyik hulláma idején határozottan felmerült a neve, a kihívástól ő maga sem zárkózott el, bárki is lenne az új igazgató.74 Maga Rómer elítélte Kubinyi le járatását: „Sajátságos és némileg méltatlan azon pressio, melyet reá gyakorolnak.” A sajtó, különösen a Fővárosi Lapok 75 Xantus Jánost látta volna szívesen a nem zeti intézmény élén. Xantus 1852-ben az Amerikai Egyesült Államokba emig rált, ahol bekapcsolódott a Kaliforniába vezető vasútvonal tervezésébe, ennek révén pedig tanulmányozta az indián törzsek életmódját, néprajzát, s elkezdte a természettudományi gyűjtést. 1855-ben beállt az amerikai hadseregbe, egyik állomáshelyén megismerkedett William Alexander Hammond segédorvossal, akinek segítségével kapcsolatba került a Smithsonian Intézettel. Ennek alkalmazottjaként hatalmas gyűjtőmunkát végzett többek között az Arkansas forrásvidékénél és Kalifornia déli részén, az anyag egy része az Intézet közvetítésével a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A kalandjairól készült beszámolók Magyarországon nyomtatásban is megjelentek, ezért 1861-es első hazatérésekor mindenütt hősként ünnepelték. Véglegesen 1864-ben tért vissza az óhazába.76 Érdekes Rómer reakciója,77 elismerte Xantus kiváló képességeit – „Nincs ember ki Xantus érde meit annyira tisztelje és méltányolná mint magam” –, ugyanakkor „messziről jött 71 „Ferenc József Érdy János „hivatali utódáúl régészeink egyik legjelesbikét s mindenesetre legmunkásbikát: Rómer Flóris egyetemi tanárt és akad. lev. tagot méltóztatott kinevezni. Hiszszük, hogy az ügybuzgó és fáradhatlan tevékenységű Rómer által, nevezett országos intézetünk régiségtára nagy lendületet nyerend.” Századok, 1869, 3/6, 423; „(A muzeum régiség-osz tályának) eddigi őre dr. Érdi János elismerés nyilvánítása mellett nyugalomba helyeztetvén, utódjául dr. Rómer Flóris van kinevezve, ki ép oly szenvedélyes régész, mint a mily tevékeny és fáradhatlan férfiu.” Vasárnapi Ujság, 16/26. 1869. június 27. 357. 72 RÓMER Flóris. Régészeti vallomásai. (Elnöki beszéd az Országos régészeti közgyűlésen. 1885. augusztus 4.) Idézi: B ARDOLY (1988), 243. 73 Rómer Flóris Ipolyi Arnoldhoz, OSZKK, Levelestár, Nr. 7. 74 Rómer Flóris Fraknói Vilmoshoz, OSZKK, Levelestár, Nr. 6. 1865. március 12. 75 Az újságot Tóth Kálmán és Emich Gusztáv mint kiadó alapították 1864-ben, a szerkesztők állandóan figyelemmel kísérték a kulturális élet mozzanatait. S ZŐNYI (1992), 147–148. 76 SELMECZI KOVÁCS (1997), 17; CSANÁDI Dávid–CSORBA Gábor–MAKRA Szabolcs–S ELMECZI KOVÁCS Attila–TÓTH László, Xantus János, in MMA (2002), 961–963. 77 Rómer Flóris Fraknói Vilmoshoz, OSZKK, Levelestár, Nr. 6. 1865. március 12. A bekezdésben felsorolt idézetek ebből a levélből származnak.
