Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
RÓMER FLÓRIS TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA 53 Az is számíthatott, hogy Rómer értett a gyűjteményszervezéshez. Már a győri bencés gimnázium tanáraként fáradhatatlanul gyűjtötte a régiségeket, s e célból bejárta a város környékét. 1859. május 6-án a gimnáziumot a Győr vidéki leletek gyűjtőhelyéül jelölték ki, az irányítási feladatokat pedig Rómerre bízták. Ezt a dátumot tekintik a győri múzeum hivatalos alapításának.62 Aktív szerepet játszott a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságában,63 a szervezet a hazai műemlékek megóvását tűzte ki céljául.64 Sokat nyomott a latban, hogy az 1867-es párizsi világkiállításra kiküldött 180,65 a Magyar Nemzeti Múzeum gyűj teményeibe tartozó tárgyat Henszlmann Imre művészettörténésszel és Dobóczky Ignác numizmatikussal Rómer közösen válogatta ki. A feladat bizalmi jellegét jól mutatja, hogy a képviselőházi bizottság részletes szabályrendszert állított fel az átadás-átvételi jegyzékről, a csomagolásról és a szállításról.66 Megfogalmazták azt is, hogy „a bizottság különösen nagy súlyt fektet arra, hogy a múzeumi ritkaságok csakis egy, az országgyűlés által választott szakértő biztos felügyelete s egyedüli felelőssége alatt küldessenek el. Ama nagyértékü műkincsek lehető teljes biztosítása, azoknak a külfölddeli részletes s tudományos megismertetése egyaránt követelik, hogy a nemzetek ama művészeti s ipari versenyterén hazánk is, a mint e tekintetben méltólag képviseltetik, ugy küldeményei biztos, egyedül neki felelős, s ahhoz értő kezekre bízassanak.” A bizottság egyértelműen a tudós szerzetes mellett tette le voksát. „...mindezeket tekintetbe véve s a hazafias lélekkel mivelt tudomány iránti hódolatának kifejezést adva, a múzeumi ritkaságokkal kiküldendő országgyűlési biztosul Rómer Flórián akadémiai tagot s a régiségtan kitűnő mivelőjét ajánlja megválasztandónak.” Így is történt, Rómer tevékenyen részt vett a világtárlaton, és időben elkészítette a francia nyelvű katalógust. 67 A tudományosság terén Rómer nem zárkózott elefántcsonttoronyba, „szakmáját mint apostol is, országszerte megkedveltette, szüntelenül oktatván és című hetilap 1866. december 10-i mutatványlapjának 4–5. oldalán jelent meg – a szerző megnevezése nélkül. A kézirat eredetije megtalálható Rómer Flóris hagyatékában. OSZKK, Fol. Hung. 1110. III. 91–126. Egyébként a folyóirat nagyon rövid ideig, 1867. február 3. és március 10. között működött. 62 UZSOKI (1959), 27–28.; S ZŐNYI (2015), 8. 63 CS. PLANK–CSENGEL (1996), 30–31. 64 A szervezet 1863 szeptemberében a Magyar Nemzeti Múzeumban tartotta IX. nagygyűlését. A nyitó ülés nyolcadik előadását Rómer Flóris tartotta Szalamegye középkori egyházi műem lékei és azok jellemzése címmel. Napi Közlöny a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pesten 1863 sept. 19–26-ig tartott IX. nagy gyüléséről, 5. szám, 21. 65 „tíz ókori, hat középkori, negyvenegy magyarkori díszedény, s egyházi készlet, végül száz huszonhárom magyarhoni ékszer, s házieszköz, összesen száznyolczvan darab régiség-tárgy lett a mondott czélra kitűzve.” A képviselőház 1867-ik évi február hó 19-én tartott XCIII-ik ülése jegyzőkönyvének kivonata. Főrendiházi irományok I., s. 113; MÁTRAY (1868), 84. 66 Főrendiházi irományok I., 113–114. 67 ROMER (1867). A katalógus, amely voltaképpen egy lajstromszerű felsorolás 239 tárgy rövid leírását tartalmazza; GÁL (2010), 41.
