Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

I.Tanulmányok

50 SZENDE LÁSZLÓ bet tanulhattam régészeti törekvéseimre nézve, mint ha hónapokon keresztül la­pozgattam volna a legbecsesebb könyvtár kincseit. Ipolyi maga egy eleven könyv­tár – és terjedelmes tudománya mellett előadása oly világos, okai oly meggyőzőek, ítészete annyira átható, miszerint mindenki lelki élvezettel hallgatja honi, főképp egyházi régészetünk, ha nem egyedüli, bizonyosan legbuzgóbb, legtanultabb mes­terét, apostolát.”40 Ipolyi hatására valé t mondott a természettudománynak, s a régészetet választotta hivatásául. 41 Rómer A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat című, 1860-ban megjelent művével hívta fel magára a tudományos közélet figyelmét, amely a Győri Köz ­lönyben korábban napvilágot látott Szűnnapi levelek E. F. k...i lelkész barátomhoz elnevezésű cikksorozat összefoglalása volt.42 E. F., azaz Ebenhöch Ferenc (1821– 1889) koroncói plébános régészeti tevékenységével komoly elismerést vívott ki, baráti kapcsolatot ápolt Rómerrel.43 Népszerű és érdekes könyvének köszön ­hette, hogy Rómert 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választották, ebbéli törekvéseit Ipolyi Arnoldon, Toldy Ferencen kívül két „muzeológus”, Kubinyi Ágoston és Érdy János támogatták.44 A régészet fontos ­ságát a Magyar Tudományos Akadémia is érzékelte, ezért a megfelelő színtér biztosítása érdekében még 1858-ban létrehozták az Archaeológiai Bizottságot, ahová levelező tagságának elnyerésével Rómer Flóris is bekerült.45 1863-tól a tit ­kári feladatokat látta el, illetve szerkesztette a hivatalos folyóiratot, az Archaeo ­logiai Közleményeket. 46 1868-ban pedig elindította az Archaeológiai Értesítő t, az első számok jelentős részét ő töltötte meg tartalommal.47 Az 1866-ban megjelent 40 BARDOLY (1988), 230. 41 Erről maga Rómer emlékezett meg az 1885-ös országos régészeti közgyűlésen. BARDOLY (1988), 230. 42 ROTTLER (2000), 462. 43 KATONA (2010), 159. 44 Ipolyi Arnold leveleiben több érdekes adalékot találunk az esemény hátteréről. „Választásodat illetőleg a siker leginkább Kubinyi Ágostonnak köszönhető, mit is el nem mulasztottam nála személyesen nevedben is megtenni – ki erősen proponált. Csengery ellenben jóformán ellenzé, azt állítva hogy Bakonyi utazásod telve van azzal hol ettél s hogy fogadtak vendégül. Ily subventiok természetesen soha sem maradhatnak el, s így történt, hogy 17 szóval 15 ellenben lehetett csak átvinni.” OSZKK Levelestár, Ipolyi Arnold Rómer Flórishoz, Nr. 10. (A kutatást segítette, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének honlapján elérhető a levéltári regesztagyűjtemény – http://mi.btk.mta.hu/index.php/hu/ digitaliak), 1860. október 23. A szóban forgó Csengery Antal egyébként Ipolyi Magyar mytho­logia című művét is erőteljesen bírálta. Egy másik levelében pedig Érdy Jánost említette Rómer ajánlói között. OSZKK Levelestár, Ipolyi Arnold Rómer Flórishoz, Nr. 19., 1861. jú lius 4. Csengery ellenállása miatt végül a Természettudományi Osztály jelölte a tisztségre. R. VÁRKONYI (1996), 296. 45 A testületbe az alapításkor a Nemzeti Múzeumból Kubinyi Ágoston és Érdy János kerültek be, az előbbi az elnöki tisztséget töltötte be. V ALTER (1996), 70–72. 46 BARDOLY (1988), 235. 47 BANNER (1958), 12.

Next

/
Thumbnails
Contents