Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

I.Tanulmányok

RÓMER FLÓRIS TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA 49

se minden tekintetben figyelemre méltónak találtatott, miután tanúbizonyságot tesz azon örvendetes élénkségről,

mely a m. n. muzeum némely osztályában ed

dig uralgott tespedés helyére az utóbbi időkben lépett [kiemelés tőlem – Sz. L.]

.

”

36

Az új igazgató a nagy jelentőségű gyűjtemény, az Érem- és Régiségtár élére szemelte ki Rómer Flórist. Minden bizonnyal számított a személyes kapcsolat is, bár amikor még 1848-ban a pozsonyi sáncmunkák során találkoztak, erre a közvetlen együttműködésre valószínűleg egyikük sem gondolt. „Itt láttam egy erős vastag tisztet is, ki a sánczolási munkákra felügyelt; láttam mindjárt, hogy nem született és kitanult katona; professzor volt, benczés barát, későbbi jó barátom Romer Flóris, utászi egyenruhában” – idézte fel az eseményeket Pulszky.37

Ugyanakkor érdemes részletesebben megvizsgálni, hogy szakmai szempontból miért éppen a bencés tudósra esett a választás. Legfőképpen talán azért, mert ekkor már megkerülhetetlen szaktekintélynek számított.38

Rómer természettudósként is kedvelte a történelmet és a régmúlt emlékeit, egyik első tudományos publikációjában Czudar László pannonhalmi apát (1362–1372) sírkövét mutatta be.

39 A régészethez vezető úton többen kísérték, pályájának módosításában Ipolyi Arnoldnak jutott a legnagyobb szerep. A Pozsony megye nyugati határán fekvő Zohorban találkoztak, az eszmecserék pedig meghatározóknak bizonyultak. „...a jeles férfiútól egy-két nap alatt töb-36 MNM TA, Az Érem- és Régiségtár iratai, 1870, iktatószám nélküli iratok

37 PULSZKY (1880), 201.

38 R. VÁRKONYI (1996), 299.

39 RÓMER (1841)

Ipolyi Arnold (1823–1886), a 19. századi művelődéstörténet egyik nagy formátumú alakja. A kép lelőhelye: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár