Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
46 SZENDE LÁSZLÓ Családjával Londonban telepedett le, és feleségével irodalmi munkásságba kezdett. Pulszky részt vett az angol társasági életben is, és baráti kapcsolatba került a tudományos élet számos kiválóságával. Rendszeres látogatója volt a British Múzeumnak, ahol nyilvános felolvasást is tartott a múzeum rendezésének hiányosságairól. 1861-ben az angol fővárost Firenzére cserélte fel. Barátai ekkor már mint a Nemzeti Múzeum leendő igazgatóját említették leveleikben, ezért is sürgették hazatérését. Erre végül egy családi tragédia miatt került sor. 1866. szeptember elején ugyanis, miután értesült Harriet lánya súlyos betegségéről, kérte, hogy hazajöhessen. Az engedélyt barátja, báró Eötvös József közbenjárására megkapta az uralkodótól, de mire Pestre ért, lánya már nem élt, és elhunyt a gyermeke ápolása közben megbetegedett felesége is, egy héttel később pedig elvesztette az ővele hazatért Gábor fiát is. A sorscsapások miatt a hazatelepülés mellett döntött, ami elé Ferenc József sem gördített akadályt. A király csak annyit kért tőle, hogy a kiegyezés folyamatát semmiképpen se zavarja, amire ígéretet is tett. 20 Pulszky kinevezése kétségkívül jó döntés volt, a kortársak és az utókor megítélése szerint is igazgatása alatt vált az addig provinciális jellegű Múzeum európai színvonalú kultúrintézménnyé, „elévülhetetlen érdeme, hogy intézetünket a modern múzeologia igényeinek megfelelő gyüjteménytárrá szervezte”.21 Nem vélet lenül érdemelte ki hatalmas befolyása miatt a dualizmus „kultúrpápája” elnevezést. A későbbi, elfogultságtól sem mentes jellemzés szerint őt „mintegy a nemzet közvéleménye szemelte ki a Múzeum élére”.22 Igaz, a nemzeten kívül ebben nagy szerep jutott a régi barátnak, Eötvös Józsefnek, aki március 4-én értesítette az uralkodó döntéséről Pulszkyt. 23 A személyi változások az Érem- és Régiségtárat is elérték. A szervezeti egység élén 1846-óta Érdy (Luczenbacher) János állt, akit Ferenc József 1869. június 16-án érdemei elismerése mellett nyugdíjazott, a döntést szintén Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter közölte öt nappal később kelt levelében.24 Érdy a korszak nagy tudósegyéniségeihez tartozott, 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává is választották, az 1846. március 16-án kelt kinevezési 20 CSORBA (1997); KOVÁCS Tibor: Pulszky Ferenc, in MMA (2002), 719–720; DEBRECZENI-DROPPÁN (2014) 21 SZALAY (1902), XXXIV. 22 HAMPEL (1902), 81. 23 „Ö császári és apostoli királyi Felsége folyó évi február hó 25-én kelt legfelsőbb határozmányával Kubinyi Ágostonnak a magyar nemzeti múzeum igazgatásától való tettleges fölmentését legkegyelmesebben megengedvén, a megürült múzeumi igazgatói állomásra az eddigi illetményekkel tekintetes Uraságodat kinevezni méltóztatott. Midőn Ö császári s apostoli királyi Felsége ezen legmagasb elhatározásáról örvendetes tudomásul ezennel értesíteném, fölhívom egyúttal, hogy a tiszti eskü letétele végett nálam jelentkezni szíveskedjék.” V IGH (1983), 91. 24 Eötvös József levele Érdy Jánoshoz. MNM RA, Érdy János hagyatéka, Ha. 98. I/8.
